Miért tolódik ki egyre jobban a házasságkötés időpontja?

Az évtizedek során érdekes változások mentek végbe a házasságkötést illetően. A szüleink, nagyszüleink idejében, egy lány gyakran már 18 évesen megházasodott, egy férfi pedig amint a katonai szolgálatot teljesítette. ( Néha még előtte). Valószínű akkor nem aggódtak az anyagi dolgok miatt, pedig sokkal nehezebb és szegényebb körülmények között éltek. Gyakran egyetlen bőrönddel indultak útnak a friss házasok, de nem bánták, hiszen örömüket lelték abban, hogy az életüket anyagi értelemben is együtt építsék fel. Minden kis eredmény élmény volt. Az első saját edénykészlet, szék, asztal, ágy. ( Merthogy nem minden házaspárnak volt saját ágya a házasságkötés pillanatában).

Tizenéves korom vége felé, húszas éveim elején, a fiatalok általában 20 és 25 éves koruk között házasodtak valamikor. Én 23 éves voltam. Nem akartam várni, hiszen megtaláltam a társamat és csodálatosnak találtam, hogy együtt alapítsunk családot és együtt vívjuk meg az élet nagyobb, kisebb harcait.

Manapság megfigyelhető, hogy a házasság előtt álló párok gyakran összeköltöznek, házasságot pedig valamikor 30 és 40 éves kor között kötnek. Így a gyermekvállalás kérdése is kissé bonyolulttá válik. 40 évesen nehezebb alkalmazkodni, összecsiszolódni egy új család alapításakor, mert már kiforrott szokásaink vannak, gyermeket szülni és az első hónapok kihívásait elviselni is kissé viszontagságosabb.

Valamilyen oknál fogva a mai generáció fél a házasságkötéstől, az anyagi egzisztencia megteremtése pedig sok esetben jó kifogás a házasság odázásához.

Miért ez a félelem? Az egyedülállók nagy része elvált szülők gyermeke. Látták a szüleik szenvedését, gyötrődését, ezért a házasságra csak egy rideg intézményként tekintenek. Éppen emiatt félnek tőle.

Legtöbbünk sajnos ismer olyan családot, akik elváltak. A statisztikák szerint, minden második házasság válással végződik. Most képzeljük el ugyanezt a statisztikát az utasszállító repülőgépekre vetítve. Mi lenne, ha minden második utasszállító érne csak célba, a többi pedig lezuhanna?

Mi lenne, ha a híradó tele lenne repülőgép katasztrófákról szóló hírekkel, utasok halálával és borzasztó sérülésével?

Mi lenne, ha mindannyiunknak lenne egy ismerőse, aki repülőgép szerencsétlenségben hunyt el? Valószínű soha az életben nem mernénk felszállni egy utasszállító repülőgépre.

Mindegy milyen csodálatosnak ígérkezne az utazás, a célállomás, nem mernénk repülőre szállni a lezuhanás veszélye miatt.

Ez a helyzet a ma élő fiatalokkal. Írhatok akármennyit arról, hogy milyen csodálatos a házasság, ha a házassággal kapcsolatos katasztrófák ott vannak az orruk előtt.  Nem csoda, hogy a saját esélyeiket borúsan ítélik meg.

Ez azért szomorú, mert Isten a házasság szövetségét nem azért hozta létre, hogy válás legyen a vége, hanem azért, hogy az Ő alapelveit követve csodálatos legyen a férfi és a nő számára is.

A házassági problémák megoldásához ezeknek az alapelveknek a tiszteletben tartása vezet.

 „ Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté. Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” Mózes első könyve 2. fejezet 24-25. vers

Ezeket az alapelveket Isten közvetlenül a nő megteremtése után, a házasság szövetségének létrehozása után adta nekünk.

  1. Elhagyni (A férfi elhagyja apját és anyját). 

A férfi és nő közötti különleges elköteleződés fontosabbá válik, mint bármelyik másik földi kapcsolat. A házasság előtt a legfontosabb kapcsolat általában a szüleinkkel való kapcsolatunk.

Ez viszont a házassággal megváltozik. Isten úgy hozta létre a házasságot, hogy a házastársunkkal való kapcsolatunknál csak az Istennel való kapcsolatunk lehet fontosabb.

Ha bármilyen más emberi kapcsolatot a házastársunkkal való kapcsolatunk elé helyezünk, a házasságunk csődöt fog mondani. A Biblia a férfit említi, de ez természetesen a nő esetében is ugyanolyan fontos.

  • Ragaszkodni (Ragaszkodik feleségéhez)

Párok gyakran panaszkodnak amiatt, hogy az érzéseik egymás iránt kihűltek és ezért gondolkodnak a váláson.

Az érzések viszont azért hűlnek ki, mert abbahagyjuk a házasságunk tudatos építését. Azt gondoljuk, hogy az elején tapasztalt rózsaszín köd automatikusan örökké fog tartani. Nagy tévedés! Egy harmonikus házasság nem nyugodhat csupán az érzések alapján. Elkötelezettséget feltételez, az elkötelezettség pedig munkát, cselekedeteket. Minden egyes napon, férj és feleség cselekedetek segítségével kell, kifejezze egymás iránti ragaszkodását.

  • Eggyé válás (és lesznek ketten egy testté)

Ez elsősorban a szexuális egyesülést jelenti, de nyilvánvalóan a hálószobán kívüli egység ugyanolyan fontos, mint szexuális értelemben eggyé válni és egységben maradni.

Ehhez szükséges a bizalom és az intimitás. A bizalmat és az intimitást pedig építeni kell naponként.

Ha tiszteletben tartjuk ezt az alapelvet, a házasságunk kivirágzik, ha nem, károkat szenved. Az egység azt jelenti, hogy mindent megosztunk egymással: a testünket, a pénzügyeinket, terveinket stb. Amint titkolózni kezdünk és elkezdünk „külön utakon” járni, vétkezünk a házasságunk és a házastársunk ellen.

  • A hűség elve (Még mindketten mezítelenek voltak, de nem szégyellték magukat.)

A bűneset előtt, Ádám és Éva teljesen mezítelenek, leplezetlenek voltak egymás előtt. Ez fizikai mezítelenségre utal, de mivel nem vétkeztek, nem volt szégyellni, titkolnivalójuk mentális, érzelmi és lelki értelemben sem.

Teljesen megosztották önmagukat házastársukkal. Ez az ideális házasság mintája. Ezt sajnos a bűn tönkretette, Isten pedig mesterséges módon gondoskodott arról, hogy az ember eltakarhassa magát és megbirkózzon a szégyennel.

Ez történik a mai házasságokban. Annyi formát ölthet ez a „rejtőzködés”. Önzés, meg nem bocsátás, pornográfiával kapcsolatos függőség. Az intimitás csak titkok nélkül virágozhat. Titkok pedig csak abban a házasságban nincsenek, ahol a házasfelek tisztán és hűségesen élnek egymással szemben. Ezeket az alapelveket tiszteletben tartva is lesznek nehézségek a házasságotokban, de együtt győzni fogtok ezek felett.

Hiszek a házasságban. 100 százalék esélyed van a sikeres házasságra, ha az Istentől kapott alapelveket figyelembe veszed és alkalmazod.

Milyen a házasságod?

Legalább félévente egyszer nagyon jó megállni és újragondolni azt, hogy hova tart a házasságod. Jó ezt tenni a házastársaddal együtt is, de fontos, hogy egyedül is gondolkozz erről. Ehhez adunk egy kis segítséget cikkünkben.

A házasságod talán jelenleg az elhidegült házasságnak megfelelő vonásokkal bír. Hátat fordítottatok egymásnak. Talán ez azt jelenti, hogy mindketten önállóan végzitek a feladataitokat, élitek az életeteket, egymással vagytok, de nem adtok semmiféle betekintést egymásnak az érzelmi világotokba, mélyebb gondolataitokba, vágyaitokba, félelmeitekbe.

Talán közömbösek vagytok egymás számára, de az is lehet, hogy egymásra ellenségként tekintetek a felgyülemlett sérelmek és a megoldatlan konfliktusok miatt. Ilyen helyzetben sajnos érzelmileg távolodtok egymástól és sürgősen tennetek kell valamit, hogy a házasságotok újra a helyes irányba tarthasson.

Igen! Élhetsz úgy a házastársaddal egy ágyban aludva, alkalmanként szexuális életet élve, hogy lélekben hátat fordítottál neki és a házasságodnak is. Ilyenkor rendkívül sebezhető vagy az ellenkező nemmel szemben. Óvakodj attól, hogy ellenkező nemű személlyel folytass bensőséges eszmecserét, mert villámgyorsan belekerülhetsz egy negatív és ártalmas érzelmi spirálba. ( Belehabarodás)

Másodszor, a házasságod válhat kiüresedetté. Mik a kiüresedett házasság jellemzői?

Látszólag nagyon jól tudsz együttműködni, együtt dolgozni a házastársaddal, ha háztartásról, gyerekekről, gyülekezeti vagy munkahelyi projektről van szó.

Minden úgy tűnik, hogy a legnagyobb rendben van, amíg valamit együtt tevékenykedtek. Ezért is jellemző az ilyen házasságokra, hogy mindkét fél igyekszik nagyon elfoglaltnak lenni és maradni. Ez pedig azt jelenti az esetükben, hogy együtt tevékenykednek, ha csak tehetik.

Olyan ez, mint amikor egy motor nélküli autót letolunk egy dombon kiengedett kézifékkel. Ameddig tart a lendület úgy tűnhet, hogy minden rendben van. A probléma ott van, amikor a motor nélküli autó leér a dombon.

Így van ez a kiüresedett házasságokkal is. Amikor nincs elfoglaltság, amikor egymás mellett lenni kellene csupán és nem tenni, kiderül, hogy sem a barátság, sem az intimitás nem elég mély a házasfelek között.

Ez gyakran akkor jelentkezik drasztikusan, amikor a gyerekek „kirepülnek” a családi fészekből. Ekkor a kiüresedett házasság elkezd rohamosan hanyatlani, mert a felek már nem tudnak olyan elfoglaltak maradni, hogy ne vegyék észre a valóságot. Lehet tenni a kiüresedett házasság megmentéséért? Ó igen! Újra meg lehet tölteni tartalommal, élettel. Ehhez viszont elkötelezett munkára és egy lelkigondozó segítségére is szükség lehet.

Harmadszor, a házasságodat vizsgálva rájöhetsz, hogy a házasságod a harmonikus házasság jellemvonásait hordozza.

A harmonikus házasság nem jön létre magától. Tudatosság, elkötelezettség, folyamatosság szükséges hozzá. Ez az a házasság ahol a felek tudnak együtt dolgozni, de rendszeresen időt töltenek azzal, hogy megosszák egymással gondolataikat, érzéseiket, tehát a barátságot erősítsék egymás között, mélyül a kommunikáció a felek között és mélyül az intimitás.

Ehhez kell a tudatosság, hogy minden nap előtérbe helyezd a házastársadat és tudatosan dönts amellett, hogy szeretetedet ki fogod fejezni felé konkrét tettekkel.

Ha feleségként szeretnéd mélyíteni a barátságot és intimitást férjeddel, vegyél részt olyan dolgokban, amiket ő szeret tenni. Ülj le mellé, amikor meccset néz, légy érdeklődő és tegyél fel kérdéseket azzal kapcsolatosan, amiket szeret. Nem azért, mert feltétlenül a foci érdekel, hanem azért, mert a házastársad fontos neked és ezt ki akarod fejezni.

Ha férjként szeretnéd mélyíteni a feleségeddel az intimitást, akkor figyelj az érzelmi igényeire. Beszélgess vele mély dolgokról. Beszélj a gondolataidról, érzéseidről, érdeklődj a felől, hogy ő hogy van, mit érez.

Legalább 3 dolgot mondj el a feleségednek a veled történt napi eseményekből és nagyon fontos, hogy azt is elmondd ezek az események milyen érzést váltottak ki belőled. Az elején talán nehéz lesz, de gyakorlással menni fog.

Tedd félre a mobil telefonod és tartsd, a szemkontaktust a feleségeddel miközben kiönti neked a szívét.

Minimális tanácsokat osztogass a feleségednek, viszont figyelj oda arra, hogy együtt érezz vele, vigasztald őt, bátorítsd őt. Ez nekünk férfiaknak nehéz, hiszen problémákban és azok megoldásában gondolkodunk, de ha van bennünk hajlandóság, elsajátíthatjuk azokat a készségeket amikkel közel tarthatjuk magunkhoz nemcsak a feleségünket, hanem a feleségünk szívét is.

Ha úgy érzed inkább szobatársakká váltatok házastársaddal, vagy ami még rosszabb, ellenségek lettetek, itt az ideje cselekedni.

Ha elkötelezetten dolgoztok, nem fogjátok megbánni. J

Mi van, ha egyszerűen a rossz személlyel kötöttem házasságot?

Amikor a házasságunkban komoly nehézségekkel nézünk szembe, sokféle gondolat kavaroghat a fejünkben. Sok házaspár beszélt már arról, hogy ilyenkor megfordult a fejükben: „Mi van, ha egyszerűen a rossz személynek mondtam igent? Mi van, ha egy olyan házasság csapdájába kerültem, amelyikbe sose lett volna szabad belépnem?”

Az igazság az, hogy ez a gondolkodás tönkreteheti a házasságodat. A házasságod nem attól mehet tönkre, mert a rossz személyt választottad, hanem azért, mert ilyen gondolatoknak adsz helyet.

Ebből ugyanis egyenesen az következik, hogy nyitottakká válunk más személy felé és elkezdhetünk arról fantáziálni, milyen lenne, ha az a másik személy lenne a házastársunk? Milyen lenne, ha vele élnénk meg azokat az intim dolgokat, amiket a házastársunkkal éltünk meg?

Elkezdhetünk keresgélni gondolatban, hogy vajon ki az, aki igazán hozzánk illene? Talán a mindig csinos, elegáns kollégánk a munkahelyen vagy a szomszédunk, aki barátságosan viselkedik velünk?

Ilyenkor természetesen azzal nyugtatjuk magunkat, hogy a gondolatainkban semmi rossz nincs, hiszen csak gondolatok, a valóság viszont az, ha egy gondolatot engedünk befészkelni az elménkbe és naponta „öntözgetjük”, tápláljuk, abból előbb-utóbb cselekedetek lesznek.

A problémákat meg kell oldani a házasságban, akár szakember segítségével, ez nem azt jelenti, hogy a rossz személynek mondtunk igent. Ismerek olyan fiatalembert, aki három váláson van már túl és minden esetben ennek a téves gondolkodásnak adott teret. Ami mulatságos, hogy mind a három esetben azt mondta a házasságkötésekor, hogy: „Most már tényleg ő az igazi.”

A megfelelő személlyé, házastárssá válnunk kell. Elkötelezettséggel és folyamatos fejlődéssel.

Szóval semmiképpen ne hozz döntést erre a hazugságra alapozva azt. A végén romba fog dőlni az életed.

Íme, egy tipikus példa erre a téves gondolkodásra:

Egy férfi, aki már hosszabb ideje járt hozzám lelkigondozásra a megromlott házassága miatt betoppant bejelentés nélkül, leült majd megszólalt:

Többé nem jövök önhöz. Végre döntésre jutottam. El fogok válni. Nem hiszem, hogy a mostani feleségemmel valaha is boldog lehetnék még. Egy új nő, egy új házasság, mindent tiszta lappal kezdeni. Erre vágyom. Ez a megoldás.

Ránéztem, majd azt mondtam: Ön úgy fogalmazott egy előbbi beszélgetésen, hogy a feleségében őrülten szerelmes volt és senki sem tudta volna lebeszélni annak idején, hogy elvegye. A férfi azonnal szavamba vágott: Igen, akkor úgy éreztem, most viszont egy másik nő jár az eszembe. Ő volt az első szerelmem. Akkoriban sokan mondták mennyire összeillenénk, de a kapcsolatunk mégsem teljesedhetett ki. Most úgy hallom ő is elvált, azt hiszem bebizonyosodni látszik, hogy mi tényleg együtt lettünk volna nyerő páros. Mosolyogva bólintottam, majd egy kérdést tettem fel: Ön játszott gyerekkorában valamilyen hangszeren? A férfi meglepődve válaszolt: Igen, hegedűoktatásra járattak a szüleim, de nem sokáig csináltam. De mégis hogy jön ez most ide? Kérdéssel válaszoltam: Miért adta fel a hegedűvel kapcsolatos ambícióit? A férfi kissé izgatottan felelt: Ez nyilvánvaló. Nem voltam túl tehetséges benne. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem folytatom. Nem ment túl jól. Ismét kérdeztem: Nahát! És ha lecserélte volna a hegedűt? Egy másikkal, sokkal jobban ment volna, nem? A férfi kissé lenéző pillantást vetett rám, majd folytatta: Lelkész úr. Nem akarom megsérteni, de a hangszer csere nem segít azon, akinek nem megy a hegedülés. Talán ha többet tanultam volna, akkor sikerült volna, de nem tartottam akkor ezt olyan fontosnak, hogy még több erőfeszítést fektessek bele. Ez látja érdekes- mondtam neki. Ön egyrészt azt mondta, hogy a hegedű csere nem segített volna abban, hogy jobban menjen a hegedülés, másrészt azt mondta, hogy ha lecserélné a feleségét egy olyan nőre, aki szintén csődöt mondott a házasságot illetően, akkor minden probléma megoldódna, és minden úgy menne, ahogyan azt megálmodták.

Megmenthető-e még a házasságom?

Gyakori kérdés, amit felteszünk önmagunknak, tanácsadónak, amikor a házasságunk válságba kerül. Természetesen vannak emberek, akik könnyen megválaszolják ezt a kérdést: nem menthető meg, jobb lesz, ha különválunk.

Vannak ugyanis olyan házaspárok, akik eldöntötték, hogy el fognak válni, de alibiként tanácsadóhoz fordulnak. Azért teszik ezt, hogy megnyugtassák önmagukat: „Mindent megtettünk. Még tanácsadóhoz is elmentünk, de „az sem segített.” Hamar kitűnnek az ilyen házaspárok, hiszen nagy szavakat mondanak, kérdéseik vannak, de amikor arról van szó, hogy száz százalékot kellene beleadni a házasság újraépítésébe, akkor általában visszalépnek és kinyilvánítják, hogy nem hajlandóak tenni a házasságukért, családjukért.

Az igazság viszont az, hogy nem számít milyen nehéz, nem számít, milyen mélyen vagytok, sosem késő TENNI a házasságotokért.

SOSEM KÉSŐ! Sosem késő komolyan venni, amit megfogadtatok és elkezdeni tettekkel, tudatos döntés alapján kifejezni szereteteteket egymás iránt. Sosem késő megtanulni a helyes kommunikáció alapjait, szintjeit.

 Sosem késő újra belobbantani a testi vonzódás, szexuális szenvedély tüzét.

Ha eldöntöd teljes szívedből, hogy harcolsz a házasságodért, Isten az oldaladon áll, az ereje által képes újra életet lehelni házasságodba. Az az Isten, aki életet lehelt az első emberbe, életet tud lehelni a házasságodba is.

Élő bizonyítékai vagyunk ennek a feleségemmel. Élő bizonyítékai ennek azok a házaspárok, akik válni készültek, ma pedig egy harmonikus, intim és boldog házasságban élnek.

Akármilyen fájdalmas történetet hallgatok meg válságban levőktől, tudom, hogy Isten képes megfordítani mindent, ha hajlandóak vagyunk Vele együtt munkálkodni, és sosem késő elkezdeni.

Talán egy férj, vagy aki olvasod ezt a cikket és szükséged van erre az emlékeztetőre. Talán egy feleség, vagy aki belemerültél az önsajnálatba és szükséged van arra, hogy ez a cikk felrázzon.

A legjobb házassági tanácsadó Isten az Ő Szentlelke által. Ő hozta létre a házasság szövetségét és ő teremtett férfivá és nővé minket. Ő tudja mi a titka annak, hogy tökéletes intimitásban és harmóniában olvadhassunk össze házastársunkkal a házasság szövetségében.

Véget vethetsz a házasságodnak és beleugorhatsz egy másik házasságba, kapcsolatba, de ha nem harcolsz, nem vállalsz felelősséget, ugyanazokat a hibákat fogod újra és újra elkövetni.

A családod, a gyermekeid hálásak lesznek, ha helyesen döntesz. Végezetül idézek egy olyan személyt, aki feladta a házasságáért folytatott harcot, elvált majd újraházasodott:

„ Amikor az első házasságomban válságba kerültünk, a sérelmeink miatt mindent sötéten láttunk. A házasságunkat, családunkat, jövőnket és egymást. Azt hittem, hogy nincs rosszabb házasság, házastárs az egész világon, mint az enyém. A második házasságom kellett hozzá, hogy rádöbbenjek, van rosszabb házasság és van rosszabb házastárs is. Ma már szívesen visszamennék az első feleségemhez, de a büszkeség miatt nem tudom elszánni magam erre.”

Gonosz anyukák!

Rossz anyukája volt? Mert nekem igen! A leggonoszabb az egész világon! Míg a többi gyerek csokoládét majszolhatott reggelire, addig mi pirítós kenyeret és lágy tojást kaptunk.

Míg mások az iskolai szünetekben üdítőt ittak, vagy vásároltak édességet az iskolai büfében, nekünk otthonról vitt szendvicset kellett megennünk.

És-biztosan sejtik már-vacsorára sem ehettünk azt, amit más gyerekeknek megengedtek a szüleik.

Édesanyám mindig pontosan tudni akarta merre járunk. Tudni akarta azt is, kik a barátaink, és mit játszunk velük. Ha azt mondtuk, hogy szeretnénk elmenni egy órára, akkor ragaszkodott hozzá, hogy legkésőbb egy óra múlva valóban otthon legyünk. Néha repültünk hazafelé, minta fogságból szabadulnánk!

Anyunak volt bátorsága ahhoz is, hogy a gyermekmunka elleni törvényt megszegje: mosogattunk, ágyaztunk, porszívóztunk és még sok ehhez hasonló szörnyűséges dolgot is tettünk.

Lehet, hogy anyánk éjszakánként direkt virrasztott, hogy újabb és újabb feladatokon törje a fejét?

Anya ragaszkodott házzá, hogy mindig az igazat, csakis a színtiszta igazat mondjuk.

Amikor serdülők lettünk, szinte olvasott a gondolatainkban. Ez valóban nehéz időszak volt! Anya sosem engedte, hogy a barátaink-ha el akartak kérni bennünket-egyszerűen az utcán ácsorogjanak.

Oda kellett jönniük az ajtónkhoz, hogy láthassa őket! Míg mások 12-13 évesen elmehettek a barátaikkal, nekünk várnunk kellett, amíg betöltjük a tizenhatot.

Anya miatt sok olyan élményről maradtunk le, amit más gyerekek, fiatalok átéltek. Egyikünket sem kapták bolti lopáson vagy garázdaságon, egyikünk sem kötött ki ilyesmi miatt az őrszobán. Ezért egyedül anyánkat okolhatjuk!

Időközben elhagytuk már a szülői házat. Képzett, jóravaló, tisztességes felnőttekké váltunk, Isten útmutatása szerint éljük az életünket. Azon fáradozunk, hogy éppolyan „gonosz, aljas szülők” legyünk, amilyen édesanyánk volt. Vélhetően ez hiányzik a mai világból: kevesen vannak a „gonosz” anyukák!

Ha majd egy nap gyermekeim elég idősek lesznek, hogy megérthessék, mi motiválja a szülőket, akkor ezt mondom nekik:

„ Annyira szerettelek, hogy mindig tudni akartam, kivel és hová mész, és mikorra fogsz hazaérni.

Annyira szerettelek, hogy ragaszkodtam ahhoz, hogy a saját zsebpénzedből spórold össze a biciklid árát, pedig megengedhettük volna magunknak, hogy ajándékba megvegyük neked.

Annyira szerettelek, hogy szótlanul kivártam, míg magadtól jössz rá, hogy a legújabb „legjobb barátod” nem jellemes ember.

Annyira szerettelek, hogy az elcsent rágógumival visszaküldtelek a boltba. Az eladónak meg kellett mondanod: Ezt tegnap elloptam, és most szeretném kifizetni.

Annyira szerettelek, hogy kivártam a két óra hosszat, míg a szobádat kitakarítod- pedig én negyed óra alatt elvégezhettem volna.

Annyira szerettelek, hogy megengedtem neked, hogy láthasd haragomat, csalódásaimat, könnyeimet. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy szüleik nem tökéletesek.

Annyira szerettelek, hogy magadnak kellett tetted következményét elviselned, még akkor is, ha néha a büntetésbe az én szívem is majdnem „beleszakadt”.

És annyira szerettelek, hogy ha kellett, akkor is NEM-et mondtam, amikor tudtam, hogy haragudni fogsz rám érte.

Ezek voltak a legnehezebb harcaim. Örülök, hogy mégis kitartottam, mert ez által te nyertél igazán.

Ha majd egy nap gyermekeid elég idősek lesznek, hogy megérthessék, mi motiválja a szülőket, elmondhatod nekik, hogy…” Ismeretlen szerző

Bennem (is) van a hiba?

Mi a különbség az érett, felnőtt egyén és az éretlen között? Egy nagyon fontos különbség: a felelősségvállalás vagy annak hiánya.

Az éretlen ember, aki nem akar felelősséget vállalni az életéért, a házassági problémák esetén is hasonlóan cselekszik. Nem azt mondja, hogy: elrontottam dolgokat, hanem elromlottak a dolgok. Nem azt keresi, hogy ő miben hibázott, hanem a házastársra igyekszik hárítani a teljes felelősséget. Ez a könnyű és kényelmes út, de hosszú távon a legrosszabb végkimenetelhez vezet az életben és házasságban egyaránt.

Tehát egész más, ha azt mondom, hogy: „nem tudok ezt vagy azt megtenni” egész más, ha azt mondom, hogy „nem akarom ezt vagy azt megtenni.”

A felelősségvállalás útja rögösnek tűnhet, de az egyetlen út amely a felemelkedéshez vezethet a házasságunkat és életünk minden területét illetően.

Ha a házasságodban nem úgy mennek a dolgok, ahogyan azt te szeretnéd, nézd most a dolgokat egy pillanatra a felelősségvállalás oldaláról.

Ha túl vagy egy csúnya váláson és mindenféle érzések kavarognak benned, nézd most a dolgokat a felelősség vállalás nézőpontjából.

A saját érdekedben végy egy mély levegőt és kérdezd meg magadtól:

Jó hallgatóság vagyok (voltam) a házastársam számára?

Sokszor a házastársunk fontos dolgot akar megosztani velünk, mi pedig úgy utasítjuk vissza őt, hogy észre sem vesszük. Az még gyakoribb hiba lehet, hogy meghallgatjuk a társunkat, de csak „fél füllel”, nem teljes figyelmünket rá és a mondanivalójára fordítva.

Félig azon agyalunk, hogy mivel vágjunk vissza a házastársunknak. Ezzel pedig még több feszültséget teremtünk és a beszélgetésnek is hamar csúnya vége szakadhat.

Alapvetően a jót vagy a rosszat keresem a házastársamban?

Amikor két ember egymásba habarodik, akkor csakis a jót látják a másikban. Sokszor még olyan jó tulajdonságokat is, amelyekkel valójában társunk nem is rendelkezik. Ez a rózsaszín köd 2-3 év után felszáll és ideális esetben felváltja az érett, teljes elköteleződésen alapuló szerelem, szeretet. Erre az jellemző, hogy reálisan látjuk a párunk jó és rossz tulajdonságait és ezekkel együtt elfogadjuk és szeretjük őt. Amikor viszont megoldatlan konfliktusokból fakadó sérelmek felgyülemlenek, elkezdünk neheztelni, haragudni a házastársunkra, ha továbbra sem nézünk szembe a problémával akár gyűlöletig is elfajulhat a dolog. Ekkor már bármit is tesz a házastársunk, mindent negatív színben fogunk feltüntetni önmagunk és mások előtt is.

Ilyenkor kényszert érzünk arra, hogy kijavítsunk, helyreigazítsuk társunkat, bármit mond vagy tesz.

Emiatt a társunk hamar úgy fogja érezni, hogy nem szeretjük és tiszteljük őt, a házasság pedig kudarcba fullad.

Ha valami zavar a házastársunkban beszéljük meg vele, de a szeretet és a tisztelet jegyében tegyük ezt. Keressük elsősorban a jót és azt emeljük ki, ne pedig a rosszat.

Ha nem akarjuk már a jót észrevenni a házastársunkban, itt az ideje sürgősen lelkigondozóhoz, házassági tanácsadóhoz fordulnunk.

Gyakran mondom a házastársamnak: „Te mindig… te soha…”

Jómagam ezt a két kifejezést már gyerekkorom óta utálom. Alapvetően, azért mert egyik sem lehet igaz. Nincs olyan, hogy egy hibát mindig elkövetünk, olyan sem létezik, hogy valaki soha nem tesz meg valamit, amit meg kellene tennie. Ezek túlzó és igazságtalan vádaskodások.

„ Te mindig csak ígérgetsz, de sosem cselekszel…”

„ Te soha nem rakod el magad után a fogkefét.”

Ezek általánosító megjegyzések, amik nem visznek előre. Ezeknek a negatív használata mindig lenézést sugall és veszekedést szít.

Pozitív értelemben viszont nyugodtan „túlozhatunk”.

„ Te mindig tudod, hogyan nevettess meg.” „ Te sosem adod fel, nagyon szeretem a kitartásod.”

Gyakran válaszolok felületesen a házastársamnak? ( Ja, nekem mindegy, tégy, amit akarsz).

Ha azt veszed észre, hogy gyakran esel ebbe a csapdába, fontos, hogy ne add fel és fordulj Istenhez imádságban. Imádkozz naponta a házastársadért, és ha nyitott rá, a házastársaddal is imádkozzatok együtt. Ne döntsd el előre, hogy ő hogyan reagálna erre a felvetésre, beszélj vele erről.

Hiszek az imádság hatalmas erejében és abban, hogy ilyen módon megnyitni egymás előtt a szívünket, pozitív hatással van a házasságunkra.

A fentiekhez hasonló felületes szavakat akkor használunk, amikor nem tudjuk, mit mondhatnánk, vagy éppen nem akarunk tovább beszélgetni, esetleg már fejben teljesen lemondtunk házastársunkról és házasságunkról.

Mire jutottál a kérdéseket illetően? Min kellene változtatnod, hogy felelősségteljesebb viselkedést tanúsíts? Ha szükséges, vonjatok be keresztény tanácsadót, hogy változzon a kommunikáció közöttetek és egészséges mederbe terelődjön a házasságotok.

Mielőtt tanácsadóhoz fordulnál, megpróbálkozhattok a 30 napos online kommunikációs tanfolyamunkkal. Bővebb információért írj üzenetet nekünk!

Amikor a házastársad rendszeresen elutasítja a szexuális közeledést

Férjektől és feleségektől hallottam már ehhez hasonló problémát és ilyenkor amellett, hogy az elutasított fél nemi öntudata sérül, rendszerint tanácstalanság is jellemző.

Mit tehetünk, amikor a házasságunkban, a szexuális intimitás terén komoly negatív változások mennek végbe?

Mit tehetünk, ha ez hosszú hónapokig vagy évekig elhúzódik? Mi a teendő, ha már minden lehetséges dolgot megtettünk, ami csak eszünkbe jutott annak érdekében, hogy a helyzet javuljon? Igyekeztünk figyelni a társunk igényeire, őszintén beszéltünk vele az igényeinkről, megalázkodtunk és kérleltünk, de mégsem változott semmi?

Ilyenkor azt érezhetjük, hogy becsaptak, elárultak, cserbenhagytak minket. Szomorúság, harag, feszültség, bizonytalanság mind felmerülhetnek ilyen esetekben. Ha ez a helyzet tartósan fennáll, a vége válás lehet.

Íme néhány tanács, ami segíthet, ha te is hasonló helyzetben vagy:

Először is határozd el, hogy önzetlenül szolgálni fogsz a házastársad felé semmit sem várva cserébe

Ez természetesen erőt és érettséget feltételez. Nem az az erős és érett ember, aki elszalad a problémák elől, hanem az, aki beleáll a harcba és tud olyan döntéseket hozni, amelyek komoly áldozatokkal járnak, hogy győztesen kerülhessen ki a harcból.

Csináld meg a szeretetnyelv tesztet te és a házastársad is, és igyekezz a házastársad szeretetnyelvén kifejezni szeretetedet.

Légy gyengéd a tetteidben és szavaidban egyaránt. Tekints úgy a házastársad szolgálatára, mint kiváltságra és ne várj semmit cserébe.

Nincs az a kemény szív, amit az igazi, őszinte szeretet ne tudna megpuhítani, összetörni.

Másodszor keress lehetőségeket a hálószobán kívül, hogy erősítsd a közöttetek levő kötődést

Ez különösen akkor fontos, ha férj vagy és a feleséged utasítja el a közeledésed. A feleséged vágyik arra, hogy érezze, szereted, értékeled őt és nemcsak a hálószobában, a szexuális igényed kielégítésére van szükséged. A feleséged érezni szeretné, hogy különleges a számodra, szeretne meggyőződni arról, hogy nemcsak bejárónőként, szakácsként, bébiszitterként és szexuális partnerként tekintesz rá, hanem életed szerelmeként. Öleld meg, cirógasd meg a haját, csókold meg a homlokát, nézz rá és mosolyogj, küldj neki csókot, írj neki napközben, hívd fel, hogy tudja, gondolsz rá. Vigyél neki apró figyelmességeket gyakran. Az ötletek száma végtelen.

Nevessetek együtt, vágjatok bele valami új dologba együtt, beszélgess vele, figyelj rá, hódítsd meg őt újra.

Ha a hálószobát erőlteted folyamatosan, a házastársadat még inkább el fogod távolítani önmagadtól. Először azon kívül hódítsd meg őt, azután magától helyre fog állni minden a hálószobában.

Harmadszor, kezdjetek el együtt imádkozni!

Nem fontos, hogy vallásosak vagytok vagy sem, szoktatok ilyet tenni vagy sem, ez a ti érdeketek. Beszéld meg a házastársaddal, olvassatok néhány igei gondolatot, és imádkozzatok saját szavaitokkal együtt és egymásért. Ha a házastársad egyelőre elzárkózik ettől, tedd egyedül. Imádkozz minden nap a házastársadért és meglátod lassan csökkenni fog a neheztelés.

Kérd Istent, hogy töltse meg újra szeretettel a szíveteket, házasságotokat, hogy helyre állhassanak a dolgok közöttetek.

Negyedszer, kérjetek segítséget egy lelkigondozótól!

Egy lelkigondozó kívülálló személy ezért sokkal reálisabban, józanabb módon látja a helyzeteteket és mivel kívülről lát rá a helyzetetekre, hatékonyabban tud segíteni nektek. A lelkigondozókra, házassági tanácsadókra is vonatkozik a titoktartási kötelezettség. Minden, amit megosztotok egy ilyen szakemberrel, az közöttetek fog maradni.

A házastársad érdektelenségének lehet valamiféle betegség, hormonzavar az oka, de egy lelkigondozó segítségével arra is fény derülhet, hogy a probléma érzelmi vagy pszichológiai jellegű.

Segítséget kérni nem a gyengeség, hanem a bölcsesség és erő jele.

Végül ne feledjétek el, hogy egymásért kell harcolnotok és a házasságotokért és nem egymás ellen. Ne hibáztassátok egymást, ne a legrosszabbat keressétek egymásban. Igyekezzetek a legjobbat feltételezni a házastársatokról és bízzatok abban, hogy Isten át fog vezetni titeket ezen a nehéz helyzeten.

A házasságotok legcsodálatosabb korszaka még előttetek van, ha nem adjátok fel, hanem közösen megvívjátok a harcot.

A harmonikus házasság nélkülözhetetlen elemei!

Minden ember, minden házaspár, minden család egyedi. Vannak viszont olyan fontos elemei a házasságnak, amelyek minden házasságban stabilitást adhatnak a nehéz időkben is, vagy éppen felboríthatják a házasság egyensúlyát, ha hiányoznak ezek a fontos pillérek.

A szilárd házasság alapja természetesen Jézus Krisztus és az Istenben vetett hit. Vizsgáljuk meg, hogy mit kell építenünk erre a szilárd alapra ahhoz, hogy harmonikus kapcsolatunk, házasságunk legyen.

Először is elköteleződést

Az elköteleződés voltaképp szeretet más szóval. Azt jelenti, hogy sosem adjuk fel egymás támogatását, egymásért való harcot, a házasságunk építéséért folytatott folyamatos munkát. Nem a küzdelmeitek száma határozza meg a házasságotokat, hanem az elköteleződés, amit mutattok egymás és a házasságotok iránt ezekben a küzdelmekben.

Az érzéseink percről-percre változhatnak, de ha szilárd döntést hoztunk az elköteleződést illetően, az rendíthetetlenné teszi a házasságunkat.

„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” Galátziabeliekhez írt levél 6. fejezet 9. vers

Másodszor, vigasztalás

Férj és feleségként egyedi lehetőségek állnak rendelkezésetekre, hogy egymást vígasztaljátok, egymás terhén könnyítsetek és erre nemcsak fizikai értelemben van lehetőség szexuális együttlét, fizikai érintés által.

Ez azt jelenti, hogy otthonunkban, házastársunk számára az a biztonságos „sziget” vagyunk, ahol a házastársunk megnyílhat, kitárhatja szívét, lelkét tudva, hogy biztonságban van, önfeledten nevethet, kikapcsolódhat, lazíthat.

Ha a házastársaddal nem tudtok őszintén és önfeledten nevetni, ez egy intő jel arra nézve, hogy a házasságotokban valami nincs rendben.

Harmadszor, együttérzés

Az önsajnálat önző dolog és árt a házastársunkkal való kapcsolatunknak, házasságunknak, az együttérzés viszont önzetlen dolog hiszen közben nem önmagunkra koncentrálunk, hanem a házastársunkra.

Döntsük el tehát, hogy megmaradunk az önsajnálat mellett és romboljuk a házasságunkat, vagy nemet mondunk rá és tanulni kezdjük az együttérzést.

Ha együttérzéssel beszélgetünk akkor nemcsak szavakat mondunk egymásnak, hanem kölcsönösen bátorítjuk egymást, gyengédek vagyunk egymással szemben, kölcsönösen megbocsátunk egymásnak.

Ha az együttérzésedből fakad a hangnem ahogyan beszélsz a házastársaddal, a házasságodat és a házastársadat építeni fogod.

Negyedszer, kommunikáció

A házasság számára olyan a kommunikáció, mint a pulzus a testünk számára. Lehetetlen életben maradni hosszabb ideig pulzus nélkül. Ugyanígy egy házasság sem maradhat meg hosszú távon megfelelő kommunikáció nélkül.

Rendkívül fontos, hogy őszinte figyelemmel hallgassuk meg egymást és szeretetünket, őszinte törődésünket kifejezve osszuk meg gondolatainkat egymással.

Ha ezeket a dolgokat szem előtt tartjátok és odafigyeltek arra, hogy a házasságotokban működjenek, jó irányba fogtok haladni.

A „Hálás vagyok érted” 30 napos kommunikációs online tréning jó kezdet lehet, hogy elkezdjetek egy szilárd alapokon nyugvó házasságot építeni.

Bővebb információért írj nekünk üzenetet!

Nézeteltéréseink rendezése és gyermekeink érdeke

A koronavírus okozta világjárvány miatt hatványozottan igaz, hogy konfliktusok kialakulhatnak még a harmonikusnak mondható házasságokban is, a kérdés viszont az, hogy ezeket a konfliktusokat a gyerekeink előtt rendezzük, vagy minden esetben a gyerekeink jelenléte nélkül igyekezzünk egyezségre jutni?

Egy fiatalember mondta el, hogy gyerekkorában nem tudott arról, hogy a szülei között nézeteltérések vannak, mindig békesség és nyugalom volt közöttük az ő szemszögéből, míg egy napon el nem váltak.

Ez a fiatalember elmondta, hogy gyerekként csak azt látta amikor a szüleik megölelik egymást, megfogják egymás kezét, majd tizenéves korában a szülei leültek vele és közölték, hogy már évek óta nem szeretik egymást, ezért külön válnak útjaik. Elképzelhetjük, hogy milyen borzasztó hidegzuhanyként érte ez a gyermeket.

Ennek a fiatalembernek hosszú idő kellett, hogy feldolgozza a szülei válását és még nehezebb volt neki helyesen kommunikálni a házasságában adódó nézeteltérések idején.

Nem csoda, hiszen semmiféle minta nem volt előtte.

Szomorú, de beleeshetünk mi is abba a csapdába, hogy nem beszéljük meg nézeteltéréseinket házastársunkkal, a gyerekeinket pedig kifogásként használjuk, hogy ne kelljen nehéz beszélgetéseket folytatnunk.

A gyerekek megérzik a szüleik között levő feszültséget akkor is, ha nem tudják, hogy mi van ennek a hátterében. Ez a feszültség pedig átragad rájuk. Egy anyuka tudja, hogy amikor ő maga feszültté válik, esélye sincs a kisgyermekét megnyugtatni, mert a kisgyermek az ő lelkiállapotát sugározza vissza.

Éppen ezért sose használjuk a gyerekeinket kifogásként arra nézve, hogy a „szőnyeg alá söpörhessük” azokat a dolgokat, amikről igenis beszélni kell.

A gyerekeinknek meg kell érteniük, hogy a házassággal igenis együtt járnak bizonyos konfliktusok, nézeteltérések.

Néha megtörténhet, hogy érzelmileg felkavar minket valami, másként látunk dolgokat, más véleményen vagyunk és ezzel nincs is gond, ez természetes része minden emberi kapcsolatnak, így a házasságnak is.

Fontos látni a gyerekeinknek azt, hogy miként lehet ezeket a nézeteltéréseket egészséges módon kezelni, meghallgatva egymást, párbeszédet folytatva egymással, anélkül, hogy lehordanánk egymást, szidnánk egymást, egymásra hárítanánk a felelősséget, gúnyolnánk egymást, kiabálnánk egymással vagy fizikai erőszakhoz folyamodnánk.

Tisztelettel kell viszonyulnunk egymáshoz a konfliktusok idején is. Gyorsnak kell lennünk annak meghallgatására, amit a társunk akar mondani nekünk és semmiképpen sem szabad meggondolatlanul és elhamarkodottan beszélnünk.

A fent említett aljas, lealacsonyító, mocskolódó, tiszteletlen megnyilvánulások hihetetlen nagy kárt okoznak a családodnak teljesen mindegy, hogy a gyerekeid előtt vagy a gyerekeid háta mögött zajlanak.

Van olyan megnyilvánulásunk a nézeteltérések idején, amit, ha a gyerekek látnának, hallanának ártalmas lenne rájuk nézve? Kérjünk bocsánatot a gyerekeinktől és a házastársunktól ezek miatt és a jövőben mellőzzük azok gyakorlását. Sem a gyerekek előtt, sem a gyerekek háta mögött ne tegyük ezeket többé. Ha nem tudtok mit kezdeni az elmérgesedett konfliktusaitokkal, sürgősen vonjatok be egy lelkigondozót, hogy segítsen nektek egészséges módon rendezni azokat.

Megtanulhatjátok a konfliktusok egészséges kezelésének helyes alapelveit ebből pedig ti is és a gyermekeitek is sokat fognak nyerni.

Néha megtörténhet velünk, hogy egyszerűen kirobbanunk és felemeljük a hangunkat úgy, ahogyan nem kellene.

Ilyenkor vegyük észre, hogy hibáztunk és azonnal kérjünk bocsánatot házastársunktól. Tanuljunk meg azonnal bocsánatot kérni, azonnal megbocsátani.

Természetes, hogy vannak olyan beszédtémák, amik nem gyerekeknek valók, ezért azokat beszéljük meg akkor amikor házastársunkkal kettesben vagyunk.

Arra viszont nagyon figyeljünk, hogy ne legyünk képmutatóak gyerekeinkkel szemben. Ne mutassunk nekik hamis képet a családunkról, önmagunkról, házasságunkról.

A konfliktus igenis a házasság egyik velejárója. A konfliktus önmagában még nem ártalmas, ha megfelelően és időben kezeljük.

Hadd lássák gyermekeink, hogy egészséges módon, párbeszédet folytatva, alázatosan, kölcsönös tisztelettel és természetesen kölcsönös megbocsátással rendezzünk nézeteltéréseinket.

Ezáltal esélyt adunk nekik, hogy ők is a maguk idejében egy harmonikus házasságban tudjanak élni azáltal, hogy egészséges módon kezelik a nézeteltéréseket.

A 30 napos „Hálás vagyok érted” kommunikációs online tanfolyam jó kezdet lehet ahhoz, hogy megtanuljátok a tiszteletteljes, szeretetteljes kommunikáció és konfliktuskezelés alapjait.

Bővebb infóért írj üzenetet nekünk! 😊

Kijárási korlátozás: Hogyan vegyük fel a harcot a betegséggel szemben?

Sokféle feszültséget okozó tényezővel kell szembenéznünk családként, a koronavírus ellen folytatott harcban. Ilyenkor gondolnunk kell a házastársunknak tett fogadalomra is, miszerint:

„… egészségben és betegségben kitartunk mellette és támogatjuk őt.”

Hogyan tudunk a gyakorlatban ehhez a fogadalmunkhoz hűen cselekedni akkor, ha például a házastársunk megfertőződik és megbetegszik a koronavírus miatt?

Bármilyen betegségről legyen is szó, mindig jó lehetőséget teremt arra, hogy kifejezzük a házastársunk iránt szeretetünket, kedvességünket és szelíd megértésünket.

Természetesen egy nehéz és hosszú betegség nagy terhet ró egy családra, házasságra, de láttam már olyan házasságot ahol egy hosszantartó betegség kihívásaival megfelelően néztek szembe és megerősödött a házasság általa, és láttam már olyan házasságokat is, amelyek nem tudtak építő módon szembenézni a kihívásokkal és a házasságok felbomlottak.

Talán gyenge az immunrendszered, talán krónikus betegségekkel küszködsz, és emiatt aggódsz és önkéntes karanténba vonultál, bármilyen helyzetben is vagy, íme, néhány tanács, amit érdemes figyelembe vennetek arra az esetre, ha megbetegednétek a koronavírus vagy más tényező miatt.

  1. Fogadjátok el a megbetegedés tényét

A legrosszabb, amit tehetünk a házastársunk megbetegedése esetén az, hogy úgy teszünk mintha mi sem történt volna. Ezzel ugyanis figyelmen kívül hagyjuk a házastársunk betegség miatt megélt érzéseit, ebből fakadóan pedig nem fogunk tudni együtt érezni a házastársunkkal, bátorítani a házastársunkat. Ahhoz, hogy egy betegséggel együtt nézzünk szembe és harcoljunk ellene, fontos, hogy tudomást vegyünk róla.

  • Légy elérhető, amikor a házastársadnak szüksége van rád

Ez főleg abban az esetben igaz, amikor a társunk jelzi, hogy szeretné, ha ott lennénk mellette és segítenénk neki. Igaz, hogy a koronavírus esetén külön szobában kell tartózkodnia a megbetegedett félnek, de ettől függetlenül éreztethetjük házastársunkkal, hogy közel vagyunk hozzá és segítünk, amikor csak szüksége van valamire.

Ha dolgozunk és szükséges, vegyünk ki szabadnapot, hiszen a házastársunk a legfontosabb személy a számunkra, tehát a szabadnapjainkat ki másra áldoznánk, ha nem rá? Ha olyan munkánk van, hogy nem tudunk szabadnapot kivenni, biztos vagyok benne, hogy a házastársunk meg fogja érteni és együtt gondolkodhatunk azzal kapcsolatosan, hogy távollétünkben hogyan legyen házastársunkhoz közel a segítség?

Ha nem fertőző betegségről van szó, megfoghatjuk a házastársunk kezét, vigasztalhatjuk őt, imádkozhatunk érte, vele és akár vele együtt sírhatunk.

Ezzel éreztethetjük legjobban, hogy szeretjük házastársunkat és nem fogjuk magára hagyni a betegség idején sem.

  • Amennyire lehet, könnyítsük meg a mindennapjait!

Tisztában vagyok azzal, hogy egy közeli műtét vagy egy komoly betegség nemcsak a beteg félt, hanem mindkét félt megviseli, de fontos, hogy ha mi vagyunk az egészségesek, igyekezzünk minél több terhet levenni a házastársunk válláról. Ha egy nehéz, fájdalommal teljes napja volt a házastársunknak, csodákra lehet képes, ha egyszerűen kimozdulunk vele a szabad levegőre, kicsit sétálgatunk, megnevettetjük. A mosoly és a nevetés jót tesz mindkettőnk lelkének. Máskor talán azzal csökkenthetünk a társunkra nehezedő nyomáson, hogy meghallgatjuk félelmeit, gondolatait, a kezelésével, betegségével kapcsolatos részleteket.

  • Tartsuk tiszteletben a kívánságait!

Nem minden személy örül, ha megosztjuk másokkal, a betegségével kapcsolatos infókat. Tehát mielőtt megosztanánk másokkal akár a közösségi médiában akár máshol a házastársunk betegségének részleteit, kérjük ki az engedélyét. Jó dolog önmagában, ha kérni szeretnénk mások imatámogatását is, de ha a házastársunk nem szeretné, hogy megosszuk másokkal, a betegségével kapcsolatos dolgokat, tartsuk tiszteletben a döntését.

A koronavírus fertőzés esetén egyértelmű, hogy nem fogadhat a beteg látogatókat, de más betegségek esetén kérjük ki a házastársunk véleményét ezzel kapcsolatosan. Vannak betegek, akiknek erőt ad a sok látogató, de vannak olyan betegek, akik nyugalmat szeretnének, és nem szeretnék, ha mások látogatnák őket. Ezt is vegyük figyelembe.

  • Ha szükséges, kérjünk segítséget!

Ha olyan betegségről van szó, amely ellen hosszú hónapokig, évekig kell harcolni, nem szégyen segítséget kérni. Nagyon nehéz lehet a munkahelyünket, a családi életünket és minden egyebet egyensúlyban tartani. Mondjunk le ilyenkor a büszkeségünkről, az „én majd mindent megoldok egyedül” hozzáállásról.

Kérhetjük megbízható rokonok, barátok segítségét, de egy gyerekfelvigyázó, ápoló is nagy segítségünkre lehet. Voltaképp, ha mások besegítenek nekünk, ezáltal csak több időnk lesz, amit a házastársunkkal tölthetünk.

  • Beszélj az érzéseidről!

Folyamatosan egy súlyos beteg ember mellett lenni, nagy terhet ró a lelkünkre, elménkre. Nagyon fontos megosztanunk megbízható emberekkel az, hogy mit érzünk, mit élünk meg éppen?

Ez a személy lehet egy azonos nemű személy, lelkigondozó, lelkipásztor, vagy családtag.

Legyen olyan személy, aki mindenképpen osztozik az Istenben vetett hitünkben és megfelelő bátorítást is tud nyújtani nekünk. Nagyon fontos, hogy ne ellenkező nemű személlyel osszuk meg érzéseinket, küzdelmeinket, mert kitesszük magunkat egy egészségtelen kötődésnek, ami a házasságunkra romboló hatással lehet.

  • Imádkozz!

Végül, de nem utolsó sorban a legfontosabb teendő az ima. Egy komoly betegség idején szükségünk van az Istentől jövő erőre.

Ő tud reményt, békességet, biztonságérzetet adni a bizonytalan élethelyzetben is. Imádkozzunk egyénileg és a házastársunkkal együtt is. Isten hallja az imáinkat. Isten felhasználhatja a betegséget arra, hogy megerősítse a házasságunkat és a Benne vetett hitünket, ha nem veszítjük el a reményt és szilárdan ragaszkodunk egymáshoz.