Miért nem tudjuk megoldani a konfliktusainkat?

Sok házaspár nem tudja megoldani az adódó konfliktusokat elsősorban azért, mert nem értik meg mi a különbség a panasz és a romboló kritika között.

Ez pedig létfontosságú, ha rendezni szeretnéd a konfliktusaidat. Hiszek az őszinteségben és a szólás szabadságában házasságon belül is. Főleg akkor, ha ezt megfelelően gyakoroljuk. Szabadnak kell érezned magad, hogy megfogalmazz építő kritikát házastársadnak. Az is nagyon fontos, hogy a házastársad érezze, ő is bármikor megfogalmazhatja az építő kritikáját veled szemben anélkül, hogy a megtorlástól vagy megszégyenítéstől rettegne.

Ha építő módon akarunk élni a kritika lehetőségével, akkor fontos tisztában lennünk azzal, hogy a megfogalmazott panaszunk elsősorban rólunk szól.

Ha meg is említesz valamit, ami a társad viselkedésében zavar, a hangsúly arra helyezd, hogy az a bizonyos dolog milyen érzéseket vált ki belőled.

Például azt mondhatod: „Ma reggel indulatos voltál velem és ez zavart engem. Nem tudom, hogy én tettem valamit, ami miatt indulatos lettél, vagy valami más váltotta ezt ki belőled, de nem tölt el jó érzéssel, amikor így válaszolsz nekem. Ha valamit tettem, ami miatt indulatos lettél, kérlek, mondd el nekem őszintén.”

Nem azzal kezdtem, hogy vádoltam vagy támadtam a házastársamat. Arról beszéltem, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlem a viselkedése és a vágyamat fejeztem ki az iránt, hogy szeretném jobban megérteni őt. Azt is elmondtam, hogy ha valami rosszat tettem vele szemben, akkor szeretném, ha elmondaná, hogy vállalhassam érte a felelősséget. Az építő kritikával megteremthetünk egy őszinte közeget a kapcsolatunkban, megfogalmazhatjuk panaszunkat anélkül, hogy a társunkat ócsárolnánk, támadnánk. Ezzel pedig nem kényszerítjük őt védekezésre a beszélgetésben.

A romboló kritika egészen más. Nem az érzéseidre fókuszálsz ilyenkor, hanem a házastársadra. Vádolod őt, ő pedig védekezésbe kényszerül. A fenti mondatokat romboló kritikaként így is megfogalmazhatom:

„ Ma reggel indulatos voltál velem és nagyon nem tetszik a viselkedésed. Valami nagyon nincs rendbe veled mostanság, de ajánlom, hogy hamar szedd össze magad, mert nem tűröm ezt a viselkedést. Semmi rosszat nem tettem, de te nem tudsz uralkodni az indulataidon. Ha legközelebb ezt fogod tenni, egyszerűen becsukom az ajtót és elvonulok a szobámba. Azután duzzoghatsz és dühönghetsz egyedül.”

Látod mi a különbség az építő és a romboló kritika között? Az építő kritika a problémára koncentrál és lehetőséget ad a társunknak, hogy elmondja az ő látásmódját őszintén. Csak azt mondod, el neki mit érzel, és nem próbálod értelmezni a viselkedését, ezáltal a beszélgetésetek civilizált, építő és őszinte maradhat. Senkinek nem kell védekeznie, ezért senki nem zárkózik be lelkileg.

A romboló kritika viszont azt jelenti, hogy kezdettől fogva háborús üzemmódra kapcsolsz. Aki megfogalmazza a romboló kritikát, voltaképp bíró és esküdtszék is egy személyben, a házastársad pedig a vádlott, akitől elvárod, hogy bizonyítsa be neked ártatlanságát.

A romboló kritika viszont nem működik. Nem oldja meg, hanem elmélyíti a konfliktust. Légy hát nagyon óvatos, amikor a panaszodat mondod el a házastársadnak. Erősítsd meg a társad pozitív tulajdonságait és végig beszélj vele tisztelettel.

Merd megfogalmazni építő módon a kritikádat és engedd meg társadnak is, hogy ugyanezt gyakorolja veled szemben. Te uralkodj az érzelmeiden és ne hagyd az érzelmeidet eluralkodni és diktálni.

Ha ezt gyakorlod, akkor látni fogod ennek a gyümölcsét nem is olyan hosszú idő múlva. Sokkal építőbb módon tudod majd megoldani konfliktusaidat házastársaddal. Őszintébben fogsz kommunikálni a házastársaddal és ő is veled, mert nem fogtok attól rettegni, hogy a házastársatok letámadása miatt sebeket fogtok kapni és szerezni is a másiknak. Ez pedig segíteni fog igazi kötődést és barátságot építeni házasságotokban. Gyakorold hát az építő kritika megfogalmazását, ha szükséges, a kezdetekben írd le, hogy mit szeretnél mondani, amíg szokásoddá nem válik ez a fajtaépítő konfliktuskezelés.

Nem fogod megbánni.

Amennyiben mélyíteni szeretnétek a kommunikációt egymással, a „Hálás vagyok érted” online kommunikációs tanfolyamot neked találták ki.

Vedd fel velünk a kapcsolatot és jelentkezz még ma.

Határvonalak a hálószobában

Isten két okból hozta létre a szexualitás ajándékát. Egyrészt azért, hogy utódokat nemzhessünk, másrészt pedig azért, hogy annak minden élvezetét átéljük a házasságon belül.

Nem probléma, ha szeretnénk elmélyülni a szexualitás okozta örömökben, házasságunkban, de fontos meghatároznunk a helyes határvonalakat.

Sok ezzel kapcsolatos kérdés fogalmazódik meg keresztény házaspárokban:

„ Mi az, ami megengedett? Mi az, ami nem megengedett? Helyes-e keresztényként a kísérletezés ezen a téren?

Ezek a kérdések abból a félelemből táplálkoznak, hogy esetleg a kísérletezés során valamiféle keresztény életvitellel nem összeegyeztethető határt átlépünk.

Ezek a fő kérdések sok-sok egyéb kérdést is szülnek. Mi van a szexuális pózokkal? Segédeszközök, szerepjátékok stb. stb.

Első dolog, amit fontos leszögezni, hogy Isten szeretné, ha élveznétek a szexuális együttlétet házasokként. Talán számodra idegen, de vannak olyan keresztények, akik lelkiismeret furdalást éreznek ilyen téren, mert életük során azt tanulták, hogy a szexualitás az rossz, bűnös dolog, aminek Isten nem örül.

Mi van azonban akkor, amikor valamit a Biblia nem tilt kifejezetten a házasságban megélt szexualitással kapcsolatosan? Mi van például az orális szexszel? Hallottam az évek során olyan keresztény tanításokat, amelyek határozottan bűnként értékelték az orális szexet házasságon belül is.

Nem találunk olyan utalást a Bibliában, amely ezt tiltaná a házasságon belül. Igaz olyat sem, amely ezt megengedné. Tény, hogy vannak, keresztény tanítok és keresztény házasok, akik elfogadhatónak tartják és vannak, akik nem.

Nagyon jól tudom, hogy számomra mi az elfogadható a hálószobában és mi nem az, de olyan dolgokkal kapcsolatosan, amiket a Biblia nem ítél el, nem gondolom, hogy a magam értékrendjét kellene ráerőltetnem minden egyes keresztény házaspárra.

Amikor olyan dolgokról van szó, amelyeket a Biblia határozottan károsnak tart és elítél, akkor természetesen teljes határozottsággal állok ki ezek mellett. ( Például a pornográfia esetében).

Amikor kérdések fogalmazódnak meg bennetek a konkrét szexuális határvonalakkal kapcsolatosan, jó dolog, ha néhány kérdést átgondoltok mielőtt döntésre jutnátok.

  1. Tiltja a Biblia azt a bizonyos dolgot vagy nem?
  2. A lelkiismeretemet megterheli Isten előtt?
  3. Ellenkezik a házastársam értékrendjével vagy meggyőződésével?
  4. Fizikai értelemben biztonságos? Árthat nekem vagy a házastársamnak?
  5. Ez a dolog megalázó a házastársammal szemben vagy a házasságunkkal szemben?

Ezek a kérdések segíthetnek neked és házastársadnak a saját helyes határvonalaitok lefektetésében.

Ne feledjétek, hogy Isten azt szeretné, ha örömötöket lelnétek a szexuális intimitásban.

Ha valami nem ütközik Isten szavával és mindkettőtöknek örömet okoz, véleményem szerint nyugodtan beépíthető a szexuális intimitásotokba.

A helyesen megélt szexuális intimitás gazdagítja házasságotokat és erősíti a közöttetek levő kötődést.

Egy tévhit, amely magányossá tehet házasként…

A házasság lényege, hogy két egyedülálló, független személy egyesül a házasság szentségében és egy családdá válnak. A kettőből egy lesz lelki, mentális, érzelmi és fizikai értelemben is. Maga Isten alkotta meg ilyen módon. Hogy lehet, hogy ennek ellenére napjainkban egyre több ember panaszkodik amiatt, hogy társas magányban éli a házasságát?

A probléma ott kezdődik, amikor a házasfelek elkezdenek hitelt adni egy népszerű tévhitnek.

A 21. században magasztalják világszerte a függetlenség fontosságát és éppen emiatt az emberek többsége arra törekszik, hogy egyedül érjen el nagy sikereket az életében. Úgy érezhetjük, hogy mindent meg kell tennünk önmagunk védelme érdekében, mert senki más nem fog segíteni rajtunk.

A függetlenséggel és az önálló célokkal és eredményekkel nincs is gond, de ha túlzott fontosságot tulajdonítunk nekik, azt meg fogja szenvedni a házasságunk. Napjainkban, amikor minden második házasság válással végződik, hajlamosak lehetünk úgy házasságot kötni, hogy nem akarunk eggyé válni házastársunkkal, mert úgy gondoljuk, a házasságunknak válás lehet a vége. Ma már azon sem kapjuk fel a fejünket, ha a házasságkötéskor házassági szerződést is kötnek a felek, amiben már előre lefektetik a válás és vagyonelosztás „szabályait”.

Olyanról is hallottam már, hogy valaki titkos bankszámlát nyitott és elkezdett tartalékot felhalmozni azon a számlán arra az időre, amikor úgy dönt, hogy beadja a válókeresetet.

Mi a közös nevező mindezekben? A tévhit, hogy élhetjük az életünket házasként is úgy, hogy nem akarunk igazi egységben élni házastársunkkal. Ez a téveszme vezet évekig tartó magányhoz, elszigetelődéshez, végül pedig váláshoz.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

Egy háztartásban élnek a felek, de nem egységben élik az életüket csupán párhuzamban. Mindkét félnek megvan a maga munkája, feladata, amit napközben végeznek is, de nem keresik sosem egymás társaságát.

Sem a közösségi média segítségével, sem egy telefonhívás vagy SMS formájában. Amikor leszáll az este és kénytelenek egy légtérben lenni, akkor a gyerekekre és azok szükségleteire fókuszálnak maximálisan vagy saját tevékenységeikbe menekülnek. Ez hasznos és kényelmes módszer a társalgás és a házastárssal eltöltött minőségi idő elkerülésére.

A kevés beszélgetés arról szól, hogy milyen teendőink voltak a múltban, melyeket sikerült elvégezni és milyen teendőink vannak a közeljövőben a gyerekekkel, háztartással és pénzügyekkel kapcsolatosan…

A feleség igyekszik a barátnőivel programot szervezni, a férj pedig igyekszik túlórát vállalni vagy a haveri körrel időt tölteni. Amikor nem ezt teszik akkor még mindig ott az Internet vagy a televízió.

Szexuális együttlétek minimálisra korlátozódnak és e ritka alkalmakkor is kiütköznek a kötődés hiányából adódó problémák.

Társaságban igyekeznek udvariasan kommunikálni egymással, hogy fenntartsák a látszatot, de érződik a közöttük levő feszültség.

Mindkét fél úgy érzi, hogy a házassága akadályozza, korlátozza őt, és csak egymás hibáira akarnak fókuszálni. Állandóan kifogásokat gyártanak, hogy ne kelljen időt tölteniük egymással, mert ilyenkor érzik legmagányosabbnak magukat és rengeteg energiát emésztenek fel ezek az erőltetett „együttlétek”.

Már nem is emlékeznek arra, hogy mi volt az, amit megszerettek egymásban. Annak érdekében, hogy függetlenek maradhassanak a házasságukban is, feláldozták a házastársukkal való igazi egységet, közösséget.

Már úgy érzik mindketten, hogy jól elvannak a saját dolgaikkal ezért nincs szükségük egymásra.

Ha magadra vagy a házasságodra ismertél, tudd, hogy lehet egy igazán intim és gyümölcsöző házasságod.

Íme, néhány tanács, amelyekkel érdemes kezdened:

Először is tudatosan törekedjetek arra, hogy minél többet beszélgessetek egymással.

Azért érzed magad egyedül a házasságodban, mert valahol, valamikor megszűnt az értelmes beszélgetés.

Többről kell beszélgetnetek, mint általánosságokról, gyerekekről és teendőkről.

Beszélnetek kell egymásnak álmaitokról, reményeitekről, érzéseitekről, terveitekről. Meg kell tanulnotok újra felszabadultan együtt nevetni.

Imádkozzatok minden egyes napon együtt. Legyen egy időpont, amikor együtt, egymásért imádkoztok. Első imádságotok lehet egyszerűen az, hogy Isten segítsen titeket a házasságotok magányából kilépni és újjáépíteni kapcsolatotokat. Idővel bővíthetitek az imalistátokat.

Másodszor iktassatok ki mindent a házasságotokból, ami elősegíti a probléma mélyülését vagy fennmaradását.

Több időt töltöttél a baráti köröddel, mint a házastársaddal? Ezen változtatnod kell. Ezentúl a házasságodba és a házastársaddal való kapcsolatodba kell befektetned. Este későig túlórázol? Át kell gondolnod a munkabeosztásod, hogy időt tölthess a házastársaddal. Keress napközben kapcsolódási pontokat házastársaddal. Egy rövid sms vagy chat üzenet, amiben leírod házastársadnak, hogy szereted őt és kívánsz neki szép napot. Egy telefonhívás, hogy érezze a házastársad, hogy fontos neked és gondolsz rá.

Harmadszor, értsétek meg és fogadjátok el, hogy szükségetek van egymásra.

A házasság hamar magányhoz fog vezetni, ha nem akarjátok megérteni, hogy a büszkeségeteket félretéve egymást segítenetek kell, egymással egységben kell élnetek.

Ehhez nem kell feladnunk önmagunkat, csupán elcseréljük, a függetlenségünket elcseréljük egy támogató, egységre. Ez nem azt jelenti, hogy társfüggők leszünk, vagy érzelmi értelemben bántalmazzuk egymást, csupán azt jelenti, hogy harmóniára törekszünk Istennel és házastársunkkal.

Vedd észre, hogy a házastársadat ajándékba kaptad Istentől éppen azért, hogy az iránta érzett szereteted legyőzze a magányodat.