A nagy dilemma: Feleségem vagy az anyám?

Sok-sok feleség számolt már be arról, hogy majdnem minden tekintetben kiegyensúlyozott, boldog a házassága, de a férje anyjával való kapcsolatával nem tud mit kezdeni.

Nők, akik úgy érzik a férjük szereti őket, de amint megjelenik az anyósuk, a férjük egyszerűen „félredobja” őket és az anyós véleménye, vágyai, szükségei lesznek az első helyen. Sok esetben az anyós ezt ki is használja és kritikát fogalmaz meg a háztartással, a takarítással, a gyerekek nevelésével kapcsolatosan. Ezek a feleségek szenvednek, mert szeretnének jó kapcsolatot ápolni anyósukkal, de úgy érzik, hogy anyósuk nem fogadja el őket.

Ahelyett, hogy a meny-anyós kapcsolat támogató, egészséges légkörű legyen, inkább negatív, konfliktusokkal teljes.

Ilyen esetben a feleség úgy érzi nem tisztelik, az anyósuk árnyékában kell élniük, aki uralkodni akar rajtuk.

A legnagyobb fájdalmuk pedig az, hogy a férjük nem áll ki mellettük, hanem engedi, hogy a „terror” folytatódjon.

Természetesen feleségek esetében éppen úgy lehet szó egészségtelen szülő-gyermek kapcsolatról a házasságkötés után, de most a fiú-anya kapcsolatot vizsgálom.

Fontos, hogy szeretetet és tiszteletet mutassunk egymás kibővült családja iránt, de nem olyan módon, hogy az a házasságunk rovására menjen.

Szüleinknek meg kell érteniük, hogy nem az ő kötelességük irányítani minket, házasságunkat. Szükségünk van a támogatásukra, tapasztalatukra, tanácsukra amikor kérjük azt, de kell tartaniuk minket és a magánéletünket is.

Mit tehetünk, amikor a tisztelet és a magánélet határát átlépik? Hagyjuk, hogy aláaknázzák a házastársunkkal való kapcsolatunkat, házasságunkat?

Természetesen nem. Érezted már úgy, hogy folyton versenyezned kell az anyósoddal házastársad figyelméért? A férjed szokott kifogásokat gyártani, amikkel mentegetni próbálja édesanyja negatív viselkedését? Gyakran van nézeteltérésed a férjeddel az édesanyja miatt? Megtettél mindent, hogy békességben élj az anyósoddal? Éreztetted vele folyamatosan, hogy szívesen látott vendég a házatokban és igyekeztél a legkedvesebb lenni vele? Ő ennek ellenére is ellenséges maradt veled szemben?

A férjek hasonló helyzetben hasonlóak így gondolkodni: „Az édesanyám egy felnőtt nő, aki egyedül hoz döntéseket. Nem tehetek arról mit érez a feleségemmel kapcsolatosan vagy hogyan viselkedik vele.”

Ilyenkor fontos, hogy ki tudjunk állni feleségünkért még akkor is, ha az édesanyánk bánik vele lekezelően.

Egy alkalom is túl sok, ha arról van szó, hogy az édesanyád negatívan beszél a házastársadról és a családodról.

Nem befolyásolhatjuk azt, hogy a szüleink hogyan viselkednek, de világos határokat szabhatunk nekik és mondhatjuk nekik, hogy azonnal álljanak le.

Ez a mi döntésünk. Évekbe telt mire rájöttem, hogy vannak rokonok, „barátok”, ismerősök, akik azon dolgoznak öntudatlanul vagy tudatosan, hogy rombolják a házastársunkkal való kapcsolatunkat és vannak olyanok, akik támogatnak minket. Eldöntöttem, hogy minden olyan emberrel, aki rombolni akarja akár öntudatlanul is a házastársammal való kapcsolatot, és a világos határ meghúzása mellett is folytatja ezt, megszakítom a kapcsolatot.

Ez az én döntésem. Amikor határokat húzol a szüleid számára, légy a lehető legtisztelettudóbb, de ugyanakkor beszélj világosan.

Tudom, hogy ezek nehéz beszélgetések, mert olyan emberekről van szó, akiket szeretünk és tisztelünk. Pontosan ezért nem hagyhatjuk, hogy a helyzet elmérgesedjen. Túl sok házaspár vált már el hasonló okok miatt.

Kedves férjek, legyen a feleségetek a legfontosabb nő a számotokra, és utána következzen az édesanyátok. Miért?

A feleséged nem akar versenyezni az édesanyáddal a szeretetedért, tiszteletedért és csodálatodért

Legyen nagyon jó kapcsolatod édesanyáddal és a feleségeddel is, de a feleséged legyen mindig az első. A feleségedet nyilvánvalóan máshogyan szereted, mint az édesanyádat. Éppen ezért lehet mindkettejükkel remek kapcsolatod, de mindig a feleséged szükségletei legyenek az elsők számodra. Ne legyen kivétel!

Ha világos határokat szabsz, idővel a szüleid is megértik, még akkor is, ha rámenősebbek.

Amikor megházasodunk, a szüleinkkel való kapcsolatunk átalakul.

Miután megházasodtunk, első helyen Isten kell legyen, második helyen a feleségünk, harmadik helyen a gyermekeink és negyedik helyen a szüleink. Ez az Isten által kijelölt rend a házasságra nézve. Ezt nem kötelező követni, de ha lázadunk ellene, a bonyodalmak borítékolhatók.

„Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.” Mózes első könyve 2. rész 24. vers

Az egység alapvető követelmény a házasságban

Kettő nem lesz eggyé, amíg életük minden területén nem lesznek egységben. Az egység azt jelenti, hogy férj és feleség egy oldalon állnak, egy irányba tartanak lelki, érzelmi és szellemi értelemben.

Ez nem működik akkor, ha a férj úgy érzi a feleség akadálya annak, hogy szeretni és tisztelni tudja édesanyját.

Az édesanyánk volt az első nő, aki szeretettel fordult hozzánk, mindig is szeretni fog minket, de ő nem a feleségünk.

Megfogadtad a feleségednek, hogy szeretni, tisztelni, védelmezni fogod őt akár életed árán is. Ezt a szeretetet csak akkor élhetjük át, ha a szívünket teljesen kinyitjuk a házastársunk számára.

Tegyünk meg mindent, hogy a házastársunk maradjon életünk legfontosabb helyén és kifejezzük neki, milyen nagy ajándék a számunkra.

Bocsánatkérés és megbocsátás a házasságban!

Biztosan hallottad már te is a mondást: hibázni emberi dolog. Ez teljesen igaz. A hibát beismerni, érte felelősséget vállalni azáltal, hogy bocsánatot kérünk, már sokkal nehezebb. Nincs ez másként a házasságban sem. Amikor szándékosan vagy nem szándékosan megbántjuk a házastársunkat és nem vagyunk hajlandóak bocsánatot kérni tőle, a házastársunk úgy érezheti, hogy nem szeretjük, nem tiszteljük őt, egyszerűen nem fontos számunkra.

Hallottam már házasokat azért panaszkodni, mert a házastársuk általában nem ismeri be, hogy hibázott és nem kér bocsánatot.

Miért lehet ez? Előfordulhat, hogy a házastársunk nem szándékosan bánt meg minket, ezért nincs is tudatában annak, hogy fájdalmat okozott nekünk.

Mi a megoldás ilyenkor? Elmondhatjuk a házastársunknak, hogy a viselkedése milyen módon okozott fájdalmat nekünk. Itt tartózkodnunk kell a vádaskodástól, csak az érzelmeinkről beszéljünk.

A házastársad talán nem osztja meg veled egy titkát, mert nem tartja fontosnak, te pedig rájössz erre. Elmondhatod neki, hogy elhiszed ő nem tartotta fontosnak vagy nagy dolognak, de ettől még úgy érezted, hogy elárultak, félrevezettek.

Fontos megtanulnunk, hogy a nem szándékosan okozott fájdalom is fájdalom, ezért az is rombolhatja a házasságunkban az intimitást, ha nem nézünk szembe velük, nem kezeljük őket a megfelelő időben, később elmérgesedhetnek és válságba sodorhatják a házasságunkat.

Talán meglepő lesz a számodra, de a legtöbb válás okaként nem valami nagy sérelmet: mint az alkoholizmus, félrelépés, szerencsejáték, fizikai bántalmazás jelölik meg, hanem az évek folyamán felgyülemlett apró sérelmek, megoldatlan konfliktusok vezetnek a házasság felbomlásához.

Ha a házastársunk bocsánatot kér és megbánást tanúsít, akkor mi is legyünk tekintettel az érzéseire és bocsássunk meg neki.

Mi van akkor, ha a házastársam bocsánatot kér, de általában nem változtat a viselkedésén? – kérdezik sokan.

Ez egy nagyon nehéz helyzet, aminek a megoldásában két dolog segíthet: a határozott szeretet és a nehéz beszélgetések.

Mondjuk el a társunknak szeretetteljesen, de határozottan, hogy értékeljük a bocsánatkérést, de a tény, hogy nem tesz erőfeszítést a változás érdekében, csak még nagyobb fájdalmat okoz nekünk.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, javaslom, hogy feltétlenül forduljatok lelkigondozóhoz, tanácsadóhoz. Vannak olyan dolgok, amikből egyedül nem fog kiszabadulni a házastársad: függőségek, ártalmas barátságok, szerencsejáték.

Ilyenkor nagyon fontos, hogy a józan házasfél biztosítsa a megfelelő segítséget a házastársa számára.

Azt is tudomásul kell vennünk, hogy vannak emberek, akik a bocsánatkérést gyengeségnek gondolják. Talán találkoztunk már a munkahelyünkön olyan vezetővel, aki hibázott, de sosem kért bocsánatot az alkalmazottjaitól, mert úgy gondolta, hogy az a gyengeség jele és rombolná a tekintélyét. Nos, vannak ilyen beállítottságú emberek a házasfelek között is.

A valóság az, hogy a bocsánatkérés a kommunikáció egészséges és erőteljes része, és az is ártalmas, ha egyoldalú a házasságban.

Ha a bocsánatkérés gondot okoz valamelyiketeknek, beszéljetek nyíltan arról, hogy milyen múltbeli tapasztalataitok vannak ezekkel kapcsolatosan. Hallgasd meg a házastársad tapasztalatait, majd oszd meg a tiedét is.

Ha a házastársad elzárkózik a nyílt beszélgetéstől, ideje felkeresnetek egy keresztény lelkigondozót, aki segít nektek vezetni a beszélgetéseteket.

Ugyanakkor, ne hagyd abba az imádkozást házastársadért. Isten veled van. Látja a sebzett szíved és szeretné helyreállítani a házastársadat is. Beszélgess nyíltan, határozottan, de a legszeretetteljesebb módon a házastársaddal és ne engedj a veszekedésbe bonyolódás kísértésének.

Isten szeret titeket és a javatokra tudja fordítani még a házasságotokban tapasztalt nehézségeket is. Tapasztalatból írom ezt. 😊  Ő szeretne átsegíteni benneteket ezen és békességet, megértést, örömet ajándékozni nektek. Ne adjátok fel!

Bankár és parazita hozzáállás a házasságban

Mindannyiunknak megvannak a maga nehézségei. Minden egyes ember a múltból hozott dolgaival lép be a házasságba.

Talán a szüleink helytelen nevelési módszerei által okozott sérülések, talán az előző kapcsolatainkból hozott bűntudat, sebek.

Egy ember sem visz teljesen „tiszta” lapot a házasságba. Sokan éppen ettől a helytelen indíttatástól fűtve „ugranak” bele a házasságba, mert azt gondolják, hogy a boldogító igen egy csapásra minden gondot megold.

Házasként szembe kell nézni azokkal a problémákkal, amiket a házastársad „csomagja” hoz be a házasságotokba és azokkal is, amiket a te „csomagod” okoz. Ezekre a problémákra megoldást kell találni.

Az viszont nem mindegy, hogy bankár vagy parazita módjára nézel szembe a problémákkal.

A bankár

A jó bankár úgy tekint a megtakarított összegére, mint amiben látja a lehetőséget, hogy valami naggyá nőjön.

Időt szán arra, hogy fejlődjön és a pénzből idővel valami csodálatos dolgot hozzon létre.

Évek, talán évtizedek szorgalmas munkája után látja igazán, hogy valóság lett az, amit az elején elképzelt.

Ha időközben egy rossz döntést hoz a befektetéseit illetően, vállalja érte a felelősséget és kész változtatni.

A parazita

Voltaképp az ellentéte a bankárnak. Neki is vannak vágyai, elképzelései, álmai és egy napon óriási összeghez jut. Több száz millió forinthoz.

Mit tesz? Nem figyel oda, hogy felelősségteljesen kezelje a pénzét, megtakarítson, befektessen. Azt gondolja ez az óriási összeg sosem fog elfogyni. Nem dolgozik semmit, sosem tesz a számlára csak felelőtlenül feléli a rajta levő pénzt.

Időközben bosszantja, hogy fogy a pénz a számlájáról, de kifogásokat keres megoldás helyett és azzal hitegeti magát, hogy így is van még elég pénze.

A végén természetesen elfogy minden pénze és mindenkit hibáztat, csak önmaga felelősségével nem hajlandó szembenézni.

Mit tesz az emberünk? Tisztességtelen hazugságokkal újabb nagy összeghez jut, ezúttal hitelből és mindent ugyanúgy csinál azt remélve, hogy egészen más kimenetele lesz a dolgoknak.

A parazita nem vállal felelősséget, nem keres megoldásokat, helyette kifogásokkal él és mindent, mindenkit hibáztat.

Ha ennél a mondatnál megálltál és önmagadban kirajzolódott a házastársad, mint hozzád legközelebb álló parazita körvonala, vajon parazita vagy bankár énedből fakadt ez? 😊

Képzeljük el, hogy a házasság, a házastárs egy kincsesláda. Sokan addig vesznek ki ebből a közös kincsesládából, amíg teljesen kiürül és ha ez megtörténik, akkor mindketten a másikra mutogatnak. Ő a hibás!

Majd elhitetik magukkal, hogy a rossz személlyel házasodtak össze (hiszen így nem kell a maguk felelősségével szembenézni) és a válás után ismét házasodnak abban a reményben, hogy minden más lesz.

A jó hír az, hogy parazitából lehet valaki jó bankár vagy jó kertész.

A házasságunk elején a parazita hozzáállás mintapéldánya voltam és emiatt nem tudtunk előre lépni a problémák megoldása felé.

Ma, mindketten a bankár hozzáállását tettük magunkévá, igyekszünk naponta tenni értéket a közös „számlánkra”, hogy Isten kegyelme által mindig legyen mit kivenni a számlánkról.

Nem véletlen, hogy Ádám és Éva egy kert közepén találtak egymásra a házasság szövetségében, hiszen ezzel azt akarta kifejezni nekik Isten, hogy a házasságuk kertészeivé, bankáraivá, felvigyázóivá is kell válniuk.

Miért fontos kifejezni házastársunk iránt érzett szeretetünket gyermekeink előtt?

Szülőként a legjobbat szeretnénk gyermekeinknek. Gyakran igyekszünk a széltől is óvni őket, egy idő után viszont be kell látnunk, hogy a gyermekeink számára kialakított „védőburok” nem tartható fenn túl sokáig, és ha túlzásba esünk, minden jószándékunk ellenére többet árthatunk, mint amit segítünk.

A nemiség, szexualitás kérdése különöse nehéz lehet a szülők számára. Mikor beszéljünk róla? Mennyit mondjunk? Ki mondja? Egyáltalán mondjunk-e bármit is? Úgyis megszerzik az információt maguktól is…

Ha szeretnénk tekintély lenni gyermekeink előtt az élet ezen fontos területén is, nem bújhatunk ki a kínosnak és nehéznek tűnő beszélgetések elől.

Ha mi nem, majd az iskolatársaik, a magazinok, a filmek, az okostelefon „oktatja” őket.

Mi a helyzet a házastársak érzelmeinek kifejezésével? Megcsókolhatják, megölelhetik egymást a szülők gyermekeik előtt?

A kérdésre úgy gondolom határozott IGEN a válasz.

  1. Azért, mert a gyermekeink ezáltal érezni fogják, hogy egy a házasságunk boldog, szeretetteljes és egészséges, ők pedig biztonságban fogják érezni magukat.

Azok az apró gesztusok, amelyekkel kifejezzük szeretetünket egymás iránt gyermekeink előtt, emlékezteti őket arra, hogy a szülők nemcsak szülők, hanem egymásnak házastársai is, akik szeretik egymást.

Egy kézszorításból, szeretetteljes simogatásból, ölelésből a gyermekeink veszik az üzenetet:

„Anya és apa szeretik egymást és ennek mi nagyon örülünk. Biztonságban vagyunk.”

Ha szeretnénk tekintély lenni a gyermekeink előtt ilyen területen is, akkor fejezzük ki egymás iránt őszinte szeretetünket.

  • Azért, mert a gyermekeink láthatják milyen az egészséges szeretet és ezáltal nem fogják őket félrevezetni azok az ellentétben álló képek, elképzelések, amikkel az Interneten, filmekben találkozhatnak.

A gyermekeinknek látniuk kell, hogy a házasság az egyetlen hely, ahol megélhető tisztán, őszintén és valóságosan a szerelem és az intimitás.

  • A gyermekeink látni fogják, hogy a házasság csodálatos és szórakoztató

Egy ölelés, egy cirógatás, egy csók világos bizonyíték a gyermekeink számára, hogy élvezzük a házasságunkat és szeretjük a házastársunkat. Ezt a gyermekek gyakran egy nagy vigyorral nyugtázzák.

Sajnos jó néhány olyan házaspárt is láttam már, akiknek a házasságuk válságban volt, de a gyermekeik előtt meg akarták játszani a „szerető párt”.

A gyermekeinket nem lehet becsapni. Megérzik a közöttük levő feszültséget. Azt is érzik, ha őszintén szeretjük egymást, azt is érzik, ha csak annak látszatát akarjuk kelteni bennük.

Egyre több szülő azzal magyarázza a válását, hogy a gyermekei érdekét tartotta szem előtt. Szomorúnak tartom viszont, hogy könnyedén megmenthető házasságokat adnak fel a felek úgy, hogy nem gondolnak arra mi lenne a gyermekeik igazi érdeke.

Mindketten mezítelenek voltak és nem szégyellték!

Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.

Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.

Mózes első könyve 24-25. vers

Ez a bibliai rész voltaképp arról a pillanatról szól, amikor Isten megteremtette a nőt a férfi számára, ugyanakkor még nem fertőzte meg őket a bűn. Gondoltál már arra, hogy a férfi és a nő egymásra találása, házassága, egybeolvadása az Édenkertben történt?

Ezért szoktam úgy gondolni a házasságra, mint az Éden öröksége. Az Éden szó jelentése: gyönyör.

Az Isten nemcsak megteremtette a férfit és a nőt és a házasságot (a keretet, amelyen belül egyesülhetnek), hanem egy olyan helyet is létrehozott, amely Ádám és Éva számára a gyönyör helye lehetett.

Fontos részlet az is, hogy Isten meztelenül állította Évát Ádám elé, Ádámot pedig Éva elé.

Ekkor még nem követtek el bűnt és nem szégyellték egymás előtt, hogy mezítelenek.

Miután elbuktak, úgy döntöttek, hogy többé nem akarnak mezítelenek lenni egymás előtt, mert a szégyen dominált.

Fontos jelképpel találkozhatunk itt. A nemiszerveknél a legkülönbözőbb a férfi és a nő és ott a legérzékenyebbek is.

Ameddig tisztaságban éljük meg a házasságunkat, nem okoz gondot feltárni társunk előtt a különbözőségeinket anélkül, hogy szégyent vagy félelmet éreznénk.

Az életetek és házasságotok legérzékenyebb pontjairól is tudtok beszélgetni minden félelem nélkül.

Amikor bűnt követtek el egymással szemben, megsebzitek egymást, azonnal elveszik az egymás iránti bizalom.

Ekkor fogjátok elrejteni társatok elől azokat a dolgaitokat, amelyek különböznek a társatoktól és azokat a területeket, amelyek a legérzékenyebbek.

Ha szavainkkal bántjuk, folyamatosan megsebezzük társunkat, a társunk magába fog zárkózni és a szívét „el fogja rejteni” előlünk.

Mivel a társunk bizalma megrendül, el fog zárkózni előlünk, nem lesznek igazán tartalmas, mély beszélgetéseink és nem lesz intimitás többé a házasságunkban.

Ez a folyamat visszafordítható. Lehet komolyan venni Isten mezítelenségről szóló rendelését, bocsánatot lehet kérni a sérelmekért, lehet változtatni és idővel, a gyógyulási folyamat részeként, a házastársunk ismét meg fog nyílni és meg fog osztani olyan dolgokat velünk, amiket már jó ideje nem osztott meg velünk.

Elég nehéz a szívünket megosztani valakivel, aki nem hajlandó felelősséget vállalni a viselkedéséért.

Ha viszont felelősséget vállalunk a viselkedésünkért, újra „mezítelenek” lehetünk egymás előtt mindenféle szégyenérzet nélkül.

Amikor a „fügefa levelek” lehullnak rólunk, megmutatjuk magunkat teljes valónkban mentális, érzelmi, lelki, és fizikai értelemben-és nem lesz szégyenérzet bennünk.

Ez szükséges ahhoz, hogy a házasságunkban igazi intimitás jöjjön létre.

Alapelvek az újévi célkitűzéshez!

Az év vége, az időszak, amikor az emberek többsége valamilyen formában visszatekint az elmúlt évre és új elhatározásokra jut.

Januárban a szokottnál több bérletet vesznek az emberek a konditermekbe, hiszen mindenki szeretne egészségesebben élni, mint egy évvel azelőtt. A házaspárok, családok elhatározzák, hogy az új évben minden sokkal jobb lesz, a pénzügyeiket is rendbe fogják rakni és életük minden területén jobban fognak teljesíteni. Az újévi fogadalmak még egy rövid ideig doppingolnak minket, aztán februárban visszatér minden a régi kerékvágásba. Ismerős?

Természetesen vannak emberek, akik annyira kiábrándultak saját magukból, hogy már sem fogadalmat, sem célokat nem tűznek ki év elején. Pedig ahhoz, hogy az életünk bizonyos területén pozitív eredményeket érjünk el, meg kell fizetnünk az árat. A sikernek nem titka van, hanem ára. Hányan elhatározzák, hogy le fognak fogyni x kilogrammot, de amikor tudatosul bennük, hogy ennek az ára az önfegyelem, a tudatos táplálkozás, a testmozgás, visszalépnek és a vágy csak elméleti szinten marad meg.

Íme néhány gondolat, amelyek segíthetnek, hogy amire vágyunk ne csak egy álom legyen, hanem szép lassan haladjunk a megvalósulásuk felé.

Először is nem lesz elég nagy célokat felállítani az új évre. Azokat le kell tudni bontani hónapokra, napokra, és naponként konkrét feladatokra.

Nagyon jó, ha szeretnénk leadni 10 kg-ot fél éven belül, de tudnunk kell azt, hogy ez havi szinten, heti szinten, napi szinten milyen munkát igényel. Mit, mikor kell ennünk naponként, mennyit kell mozognunk napi-heti szinten és mennyit szeretnénk fogyni 1 hét, 1 hónap alatt.

A rövid távú célok kitűzése és azok elérése folyamatos sikerélményt fognak adni és visszajelzést is folyamatosan kapunk azzal kapcsolatosan, hogy jó úton indultunk el a célunk felé. Ez segíteni fog nekünk abban, hogy kitartsunk a végső célunkig.

Másodszor, ne emeljük olyan magasra a lécet önmagunk számára, hogy semmiképpen ne tudjuk azt megugrani.

Itt főleg a perfekcionisták értik, hogy mire gondolok. Ha önmagunktól és másoktól is a tökéletest várjuk el, folyamatos csalódottságban és kiábrándultságban fogunk élni. Amint ezt megértjük, máris nagy „kő” fog leesni a szívünkről.

Attól mert valami nem úgy sikerült ahogy szerettük volna, nem kell azonnal feladnunk a harcot. Ez inkább arra sarkalljon minket, hogy még inkább igyekezzünk a célunkat elérni.

Harmadszor tudatosítsuk önmagunkban, hogy a cél felé vezető úton is folyamatosan fejlődünk.

Nem is tagadhatnám, hogy eredményorientált ember vagyok és ez nekem különösen nehezen megy. Életmódváltásba kezdtem és már majdnem 10 kg-ot adtam le, azt is tudtam, hogy az egészséges táplálkozás, a testmozgás mind hasznos dolgok, de mégis elszomorodtam, amikor nem sikerült hozni a heti célomat. Viszont folytattam és a következő héten túlteljesítettem a kitűzött célt. Azóta már nem aggódom, mert tudom, hogy ez az út velejárója. A cél felé vezető út ritkán egyenes és zökkenőmentes. Amikor egy olyan célt tűzünk ki, amit még nem értünk el, előbb fejlődnünk kell a célunk eléréséhez. Amint egy célt elértünk, másikat fogunk kitűzni, és megint növekednünk kell az új cél eléréséhez. Ez a folyamat pedig már önmagában óriási nyereséget jelent.

Negyedszer, nem az a gond, ha hibázunk, az a baj, ha a hibáink rossz szokásokká merevednek.

Attól még senki sem hízott el, hogy egyetlen este teletömte magát édességgel. A probléma akkor jelentkezett, amikor ez a hiba szokássá vált és estéről-estére valaki teletömi magát édességgel. A közhiedelemmel ellentétben, nem lehet egyik napról a másikra elhízni. Sajnos ugyanez igaz a fogyásra is. Sok-sok nap helytelen táplálkozási szokása hozta magával a súlyfelesleget és sok-sok nap helyes táplálkozási szokásaira van szükség ahhoz, hogy ezt megfordíthassuk. A rossz szokások ellenünk, míg a jó szokások nekünk dolgoznak. Fontos tehát, hogy ha hibázunk, ne engedjük rendszerré válni életünkben.

Végül alapvetően fontos az elszámoltathatóság

Amikor életmódváltásba kezdtem, minden héten mérlegre kellett állnom és a személy, aki segített összeállítani az étrendemet, számonkérte az eredményt.

Tudom, hogy különböző személyiségek vagyunk. Vannak emberek, akik maguktól is meg tudnak maradni a „helyes úton”, másoknak viszont folyamatosan szükségük van a számonkérésre.

Ha szeretnénk a kommunikációt házasságunkban új szintre emelni, szükségünk lesz valakire, aki érett és hasznos tanácsokkal tud ellátni, hogy külső szemlélőként vizsgálja meg haladtunk-e a célunk felé?

Ezek az alapelvek segíthetnek abban, hogy az új évben személyes, családi, szakmai életünk is új szintre emelkedhessen. Természetesen csak abban az esetben, ha alkalmazni is fogjuk őket. 😊

Olcsó és szórakoztató tevékenységek Karácsonyra

Azt már bizonyára tapasztaltuk, hogy a karácsonyi ünnepkör nagy terhet ró a családi költségvetésre is. Kis kreativitással azonban, nagyon olcsón vagy teljesen ingyenesen is találhatunk magunknak olyan családi tevékenységeket, melyek segítségével igazán különleges karácsonyi élményekben lehet részünk.

Korcsolyázás

Ma már nem kell megvárnunk még, befagy a környékbeli tó, hogy korcsolyázhassunk. Nagyon sok városban egész évben üzemel műjégpálya, hiszen a jégkorong csapatoknak gyakorolni kell. Az sem akadály, ha még sosem korcsolyáztunk. Ebben az esetben azért ne egyedül vágjunk neki a korcsolyázás felfedezésének. Legtöbb pályán oktató segítségét is igénybe vehetjük. Az kicsit sem lenne mulatságos, ha az oktatón spórolva egy derék sérülést szereznénk.

Gyerekeknek és felnőtteknek, minimális befektetéssel csodálatos karácsonyi elfoglaltság lehet. Sőt, ha rákaptunk az „ízére”, akár családi hagyománnyá is válhat a családi korcsolyázás.

Énekeljünk karácsonyi énekeket nyilvános helyen

Talán arra gondolsz, hogy nincs valami jó hangod, de a bővebb családdal, barátokkal összefogva, csodás élmény lehet énekelni a szomszédaitoknak, de nagy örömet szerezhettek egy idős otthon, vagy kórház ellátottainak is. Miközben másoknak örömet szereztek, ti magatok is meg fogtok telni örömmel és élményekkel.

Tegyünk jót egy idegennel

A közösségi médiában sok hírrel találkozhatunk azzal kapcsolatosan, hogy a karácsonyi időszakban egyesek ajándékot hagynak ismeretlen helyen, pincérek nagy borravalót kapnak egy idegentől vagy éppen az élelmiszerboltban egy idegen kifizeti valakinek a megvásárlásra szánt termékeit.

Természetesen vannak teljesen költségmentes módjai is a segítésnek. Segíteni egy kerékcserében, segíteni valakinek a csomagok cipelésében… A lényeg az, hogy megértsük: a karácsonyi ünnep és az élet is arról szól, hogy mi adjunk és elsősorban nem arról, hogy mi kapjunk. Nagyobb boldogság adni, mint kapni.

Ha számotokra idegen ez a fajtagondolkodás, akkor kezdjétek el idén és folytassátok az év minden napján. Hiszen az a jótékonykodás, ami csak a karácsonyi időszakra korlátozódik, inkább képmutatás, mint jótékonykodás.

A lényeg, hogy olyan módon tegyünk jót, hogy semmit sem várunk cserébe. Az Isten éppen így adta értünk a Fiát, Krisztust.

Látogassunk meg egy adventi vásárt, egy élő Betlehemet

Egyáltalán nem előírás, hogy ha meglátogatunk egy adventi vásárt, vásárolnunk kell. Megcsodálhatjuk a fényeket, meghallgathatjuk az ünnepi programot, manapság már Magyarországon is elérhetően olyan élő Betlehemes helyszínek, ahol statiszták vannak beöltözve a betlehemi jelenetnél és akár élő bocit is megsimogathatnak a gyerekek. Csodálatos ünnepi élmény lehet szinte nulla kiadásból.

Vegyünk részt egy karácsonyi istentiszteleten

Talán szükségetek lesz arra, hogy kilépjetek a komfortzónából. Hagyjátok most az olyan gondolatokat, hogy „mi nem szoktunk ilyet tenni”, hiszen a Karácsonyt Isten tette lehetővé számunkra, ezért ott meríthetünk igazán a karácsonyi hangulatból. Csodálatos lesz együtt hallgatni a karácsonyi énekeket, csillagszórózás mellett énekelni a „Csendes éj” című éneket. Ha a saját egyházadban unalmas és egyhangú a karácsonyi Istentisztelet, nézz szét a településed egyházainak programjait illetően és biztosan meg fogod találni a megfelelőt. Csak ne a megszokás vezessen, hanem légy nyitott, hogy felfedezd a Karácsony igazi lényegét. Ha így tesztek, biztosan tartalmas és maradandó élményekkel fogtok gazdagodni.

József és Mária tanítása a házasságról!

Hajlamosak vagyunk Máriát és Józsefet csak a Krisztus születésének szemszögéből látni. Az viszont csak egy esemény, egy éjszaka.

Ha alaposabban szemügyre vesszük ezt a házaspárt, tökéletes példát láthatunk azzal kapcsolatosan, hogy miként működik egy egészséges házasság.

Hasznos tehát, ha elvonatkoztatunk a velük kapcsolatos szobroktól, képeslapoktól, és a hitük, emberségük, Isten iránti szeretetük fényében szemléljük őket.

Először is Mária és József folyamatosan dolgoztak azon, hogy egységben legyenek

Miután megházasodtak, Máriáról és Józsefről mindig együtt tesz említést a Biblia. Együtt mentek Betlehem felé, együtt voltak az istállóban, ahol Krisztus megszületett, együtt mentek a 12 éves Jézussal fel a templomba, majd, amikor a gyermek Jézust elveszítették a tömegben, együtt indultak keresésére és együtt találták meg őt.

A te és az én házasságom is sokkal erősebb lesz, ha tudatosan azt választjuk, hogy házastársunkkal együtt nézünk szembe az élet minden örömével, nehézségével, kihívásaival.

Másodszor, Mária és József bíztak Istenben és bíztak egymásban is

Mielőtt összeházasodtak volna, Isten külön küldött angyalt Máriához és Józsefhez, az egybekelésük után viszont Józsefhez, mint a család felelős vezetőjéhez szólt Isten. Józsefnek bíznia kellett Istenben, Máriának pedig bíznia kellett Józsefben. A házasságban Isten gyakran egyik félhez szól, egyik felet szólítja, hívja valamilyen feladatra, és a másik félnek bíznia kell a házastársában ahhoz, hogy együtt fogadják el az Istentől kapott feladatot.

Máriának bíznia kellett Istenben azzal kapcsolatosan, hogy akkor is gyermeket fog szülni, ha szűz. Józsefnek bíznia kellett Istenben ahhoz, hogy Máriát áldott állapotban vegye el és mostoha apaként éljen a házasságuk első éveiben.

A házasságotok minden nehézséget le fog küzdeni, ha először Istenben, aztán pedig egymásban bíztok. Nincs biztos, egészséges házasság a bizalom alapja nélkül.

Harmadszor, Mária és József minden nehézséget hittel és kitartással vészeltek át

Jól tudom milyen, amikor két fiatal szinte a föld felett lebegve jön a lelkipásztor irodájába, és a rózsaszín köd sűrűjéből kikandikálva azt mondogatják:

„Mi szeretjük egymást. A mi házasságunkban sosem lesz konfliktus. Nem tudnánk megbántani egymást. Nekünk még csak jegyeseknek szóló tanfolyamra sincs szükségünk. Minden menni fog ösztönösen.”

A valóság viszont az, hogy a házassággal és az élettel együtt járnak a konfliktusok és a nehézségek. Ezt József és Mária is tapasztalták. Szegények voltak, az emberek lenézték őket Mária házasság előtti várandóssága miatt, egy istállóban kellett megszületnie gyermeküknek, majd egy újszülöttel menekülniük kellett az őrült Heródes király elől és be kellett illeszkedniük egy teljesen új környezetbe.

Ki tudja mennyi kihívással kellett még ezeken kívül is szembenézniük, amiket már nem örökített meg számunkra a Biblia. Ők viszont együtt küzdöttek meg minden nehézséggel, az Istenbe helyezve teljesen bizalmukat.

A házasságunk milyensége nem azon múlik, hogy mennyire nagy nehézségekkel kell szembenéznünk, hanem azon, hogy mennyire nagy az Isten iránti bizalmunk és egymás iránti elkötelezettségünk.

Isten egy csodálatos küldetést bízott Máriára és Józsefre, hiszem, hogy Ő számotokra is csodálatos küldetést tartogat. Ha úgy döntötök, hogy bíztok Istenben és egymásban, biztos vagyok benne, hogy be fogjátok tölteni életetekben, házasságotokban megélt küldetéseteket.

Hogyan adjam át gyermekeimnek a Karácsony lényegét?

Az Interneten főleg mostanság mindenféle „értesületlenséget” lehet olvasni a Karácsonnyal kapcsolatosan. Némelyek szerint a Karácsony pogány ünnep, ami arra utal, hogy nincsenek tisztában az egyháztörténelemmel.

Volt idő, amikor valóban nem emlékeztek a keresztények Krisztus születésének ünnepére, de a Karácsony nem pogány ünnep, hanem azzal párhuzamosan jött létre. Valóban volt pogány ünnep például December 25-én, az akkori keresztény egyház vezetői pedig bölcsen azt gondolták, hogy ha a pogányok ünneplik a maguk bálványait, miért ne ünnepelnék a keresztények is Krisztust és az egy igaz Istent? Tehát, lehet pogány módra élni és lehet pogány módra ünnepelni is. Viszont lehet úgy megemlékezni Krisztus testet öltéséről, hogy azzal is dicsőséget adjunk Istennek. Ezért azt javaslom, hogy kerüljük a gyerekes és értelmetlen vitatkozásokat a témában.

Ahogy életünk minden napján, Karácsonykor is vigyáznunk kell arra, hogy Krisztus ne szoruljon ki életünk és ünneplésünk középpontjából.

Semmi rossz nincs abban, hogy ünnepi díszbe öltöztetjük lakásunkat, környezetünket, de sivár ünnep az, ha a szívünk nincs megtelve Isten jelenlétének világosságával.

Ilyenkor van az, hogy sehogy sem tudunk ráhangolódni az ünnepre, számunkra inkább stressz, mint áldás forrása az ünneplés, valamint a külsőségek kétségbeesett hajszolása. A bejgli legyen tökéletes, a gyerekek ajándékai pontosan olyanok legyenek, amilyennek azt elképzelték, a rokonok legyenek elégedettek stb.

A valóság viszont az, hogy a gyermekeink személyes példánkat figyelik, és azt fogják követni öntudatlanul is. Mit szeretnénk átadni nekik útravalóul a Karácsonnyal kapcsolatosan? Hiába olvasom fel nekik a karácsonyi történetet szenteste és papolok arról, hogy mennyire fontos az Isten ajándéka és jelenléte, ha a gyermekeim azt látják, hogy egész évben a pénzt és a sikert hajszolom, mire pedig hazaérek egy ingerült, megsavanyodott idegroncs vagyok.

Tapasztaltam, hogy nem jó üzenetet közvetítünk a gyermekeinknek, ha azon van a hangsúly, hogy minél több ajándékot kapjanak.

A gyerekek általában örülnek az ajándékba kapott játékaiknak, mondjuk egy napig, majd egy hónap múlva a karácsonyi ajándékaik nagy része a játékos fiókjuk mélyén landol a többi elmúlt Karácsonyok ajándékai mellett.

Mennyivel áldásosabb, ha szánunk időt arra, hogy más gyerekeknek készítsünk ajándékokat, és a gyermekeink közreműködésével adományozzuk el azokat.

Természetesen sok keresztény misszió is van, akiket támogathatunk, de annak különösen nagy varázsa van, ha gyermekeinket is bevonjuk az adakozásba, hogy megízleljék ők is: jobb adni, mint kapni. Hiszen erről szól a Karácsony igazi jelentősége. Krisztus önmagát ajándékozta nekünk, a mi ajándékaink pedig csak esetlen jelképei ennek a legnagyobb ajándéknak. A gyermekeinknek meg kell tanulniuk, hogy a Karácsony nem az önzésről, hanem az adakozásról, a megosztásról szól.

Természetesen úgy lesz ez igazi hatással gyermekeinkre, ha év közben is rendszeresen adakozunk, és bevonjuk őket is.

Akár szét is oszthatjuk a gyermekünk ajándékait 3 részre, hogy emlékezzen azokra az ajándékokra, amiket a bölcsek vittek a gyermek Jézusnak: arany, tömjén és mirha. Természetesen elmondhatjuk azt is gyermekeinknek, hogy milyen jelentőséggel bírt ez a 3 ajándék.

A fenyőfa díszítése közben elmondhatjuk, hogy az is csak egy jelkép, és arra emlékeztet minket, hogy Krisztus is ilyen fiatalon, élete teljében, 33 évesen vágatott ki az élők közül azért, hogy nekünk örök életünk lehessen.

Ez a Karácsony igazi értelme! Megállni, csodálni Isten jóságát, a világ legnagyobb, legértékesebb ajándékát: Krisztust, csak hálásnak lenni, csak szeretni, csak megbocsátani, csak adni időnkből, anyagi javainkból szeretetünk kifejezéseként.

Természetesen nemcsak Karácsonykor, hiszen azzal a gyermekeinknek inkább azt sugalljuk, hogy a Karácsony a képmutatásról szól és nem a szeretetről. Legyen minden egyes napukban ott a karácsonyi ünnep lényege, lelkülete.

Szeretném, ha a gyermekeink megtapasztalhatnák ennek az igazságnak az örömét Karácsonykor. Szeretnénk, ha tudnák, hogy a legnagyobb és legcsodálatosabb örömhír Krisztus megtestesüléséről szól.

Ezek mind azért történtek, hogy beteljesedjen a próféta jövendölése.

„Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek” – ami azt jelenti: Velünk az Isten.” Máté 1. fejezet 22-23. vers

Ez legyen a karácsonyi hagyományaink, ünneplésünk középpontjában.

Pénzügyi kérdések az ünnepi időszakban

Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.

Timóteushoz írt levél 6. rész 10. vers

A pénzügyi dolgaink amúgy is konfliktusok okozói lehetnek, viszont az ünnepi időszakban ez hatványozottan igaz. Számtalan esetet tudok, ahol az egyik házasfél úgy érzi, hogy még többet kellene vásárolni, hiszen ki szeretné fejezni a szeretetét minden rokon, barát, ismerős felé. A másik felet viszont frusztrálhatja ez, hiszen nem szeretné, ha a család túlköltekezne. Manapság a pénzintézetek jóval az ünnepi időszak előtt kampányolnak és „nagylelkűen” ajánlják az ünnepi gyorshiteleiket. A nagylelkűség pozitív dolog, de ha az a családunk, házasságunk rovására megy, korántsem az. Hiszen aki a tulajdon családjáról nem visel gondot, aki annak érdekeit nem tartja szem előtt, rosszabb a hitetlennél.

Íme, néhány információ, amik segíthetnek minket megelőzni azt, hogy fájdalmat okozzunk házastársunknak, családunknak.

Állítsuk össze előre a költségvetést!

Tudom, hogy ez főleg nőknek lehangoló lehet (kivéve könyvelőknek), viszont ha nem határozzuk meg előre, hogy a pénzünk milyen irányba menjen, olyan irányba fognak elvinni minket a pénzügyeink, ahol sok fájdalmat okozhatunk önmagunknak és szeretteinknek is.

Sok család túlköltekezik decemberben, majd januárban nincs elegendő pénze ahhoz, hogy a következő hónapig boldoguljon. Az pedig még fájdalmasabbá teheti a dolgot, ha még egy ünnepi időszak miatt felvett személyi kölcsönt is törleszteniük kell. Társadalmunk tabuként kezeli ma a személyes pénzügyeket, nem hiába rettegnek emberek attól, hogy valaki megtudja, mennyit keresnek, valójában vagy mire költik a pénzüket. Pedig a titkolózás csak még több szégyent, bűntudatot és önbecsapást szül. Önmagunk számára igenis kijózanító lehet, ha látjuk (tételesen) mire költjük a pénzünket.

Tudatosítsuk magunkban, hogy vannak felbecsülhetetlen dolgok, amiket pénzen nem lehet megvenni.

A minőségi idő, amit egy barátunkkal vagy családtagunkkal eltöltünk, sokkal többet érhet, mint a méregdrága ajándék, amit az ünnepi időszakban megvásárolunk. Sokkal jobb lelki értéket fektetni az emberi kapcsolatainkba, mint pénzben mérni azokat.

Ha házas vagy, beszéljetek a házastársaddal erről, ha egyedülálló vagy, egy tapasztalt, felelősségteljes barát, ismerős segíthet abban, hogy reális költségvetést szabj az ünnepi időszakra.

Végül két fontos igazság a pénzzel kapcsolatosan.

A pénzt végzetes dolog örömszerzésre használni. Manapság gyakori a lelki problémákból fakadó vásárlási láz. A vásárlás rövid ideig tartó örömérzetet ad, de akik ebbe a függőségbe menekülnek, hosszú távon pénz nélkül maradnak és boldogtalanabbnak fogják érezni magukat, mint valaha. Az önbecsülésük pedig folyamatosan csökkenni fog, mert rájuk fog nehezedni a pénzkezeléssel kapcsolatos helytelen döntések súlya. A pénz tehát nem az örömszerzés eszköze.

Másodszor, a pénz nem ad biztonságot. Sok embert a félelem motiválja a pénzügyeivel kapcsolatosan. Biztosan hallottunk már szegény emberről, aki felkapaszkodott a gazdagok közé, és hangsúlyozta, hogy nem akar olyan szegénnyé válni ismét, mint amilyen a legelején volt.

Ha viszont megvizsgáljuk a múltat, számtalan példát láthatunk arra, hogy dúsgazdag emberek hogyan váltak egy pillanat alatt földönfutókká.

A pénz egy fontos eszköz, amit olyan módon kell használnunk, hogy a keresztény értékrendünk megnyilvánulhasson ez által is. Az örömünk forrása, a gondviselés, a félelem és aggodalom nélküli élet forrása csakis Isten legyen.

Ha ez így lesz életünkben, biztosan boldog, békés, teljes ünnepi időszak elé nézünk.